Szirtes Artúr

1902-ben Budapesten a VI. kerületi Magyar Királyi Állami Kemény Zsigmond Gimnáziumban jeles eredménnyel tett érettségi vizsgát, majd beiratkozott a budapesti tudományegyetemre, ahol Pikler Gyula és Vámbéry Rusztem előadásait látogatta, végül jogtudományi doktorátust tett és ügyvédi oklevelet szerzett (1910), egyben az ügyvédi kamara is felvette lajstromába. 1909-ben felvették a Reform szabadkőműves páholyba, amelynek később helyettes főmestere is lett.

Tanulmányai, könyvismertetői a Huszadik Század, hasábjain jelentek meg, a szociális tartalmú jog megteremtésére irányuló törekvéseit németországi kollégái rokonszenvvel követték, pályája kiteljesedésében azonban neurózisa, és ennek köszönhető korai halála megakadályozta. 1910 és 1912 folyamán előadást tartott a Galilei Körben, Új-Zéland szocialisztikus államszervezete, illetve A szerződésekről címmel. A Huszadik Századon kívül cikkei és szépirodalmi munkái jelentek meg a Jövendőben, a Kis Lapban, a Magyar Hírmondóban, a Magyar Közéletben, a Nemzeti Iskolában, a Szinérváraljában, A Színházban, továbbá megjelent írása az Incze Henrik által szerkesztett Magyar Színészeti (Müvészeti) Almanach 1906-os évfolyamában.

Elsősorban iparjoggal foglalkozott, ám irodalmi tevékenységet is folyatott, több verseskötete is megjelent. Elkötelezett híve volt a szociális jogalkotási mozgalomnak, szociológiai kutatások céljából több alkalommal járt külföldön, egy ízben Új-Zélandon. Itteni élményei nyomán írta meg az Új-Zéland mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus szervezete" című tanulmányát, és ugyanezen címmel könyvet is írt az ország demokráciájáról (1910). Károlyi Mihály kormánya idején visszautasította a miniszteri tanácsosi pozícióit, 1919-ben sikkasztással vádolták meg, s a forradalmak után munkakedve és munka iránti lelkesedése is alábbhagyott. 1927-re az állandó megfeszített munka miatt idegi állapota megromlott, így előbb külföldre utazott üdülni, majd visszatért, ám rövid idő után ismét a neurózis jelei mutatkoztak, így 1927 márciusában újfent elutazott, ezúttal Abbáziába. Állapota nem javult, és visszatérte után nem sokkal, 1927. április 14-én megírta végrendeletét – búcsúleveleit már márciusban elkészítette–, majd öngyilkosságot követett el a terézvárosi Szív utca 18. alatti ház második emeletén lévő lakásban. Halálesetét egyik sógora, Stromwasser Leó zenetanár jelentette be. 1927. április 19-én temették el, a Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (3. bal Aa. parcella, 74. sor, 14. sírhely). Sírját 1928 áprilisában a Magyar Iparosszövetség megkoszorúzta.

1914-ben a Magyar Iparosok Országos Szervezete főtitkára lett, s tagja volt a Magyar Müvelődés Társaságának, az Iparművészeti Társulatnak.

Családja

Apja a lengyeltóti születésű Szirtes (1876-ig Steinberg) Ignác pedagógus (1850–1922) volt, anyja Goldstein Laura. Nem nősült meg.

• Szerelem (versek, Bp., 1904);
• Az élet útja (Bp., 1907);
• Világharmónia (Bp., 1908.);
• Mária dalok (versek, Bp., 1909);
• Új-Zéland, mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus államszervezete" (Bp. [1910]);
• Szociális jogtudomány és szociográfiai módszer (Bp., 1912.);
• A szociális jog elmélete (Bp., 1913);
• Társadalmi szervezkedés (Bp., 1914);
• Die Rechtswissenschaft eine Kulturmacht Zur Frage der gesellschaftlichen Vorbereitung des Gesetze (Einführung in das lebende Recht, H. 15.) (Hannover, 1916.);
• A gazdaságpolitikai pártok fejlődése (Bp., 1917);
• Termelő exisztenciák szervezése (Bp., 1917.);
• Társadalom és jogalkotás. In: Társadalmi jogalkotás országos szövetség munkálatai (Bp., 1917–1918);
• Jogalkotástani előadások. In: Társadalmi jogalkotás országos szövetség munkálatai (Bp., 1917–1918);
• Jogalkotástani előadások (Bp., 1918);
• Zur Psychologie der öffentlichen Meinung (Wien, 1912.); Közvélemény és társadalmi fejlődés (Bp., 1921);
• Évek és énekek (versek, Bp., 1922.);
• Szociálindividualizmus (1924)
• A kollektív munkaszerződés (Bp., 1925).

Könyvismertetők Szirtestől

• Klotür és házszabály az angol parlamentben. Huszadik Század, 17. (1916: 1. sz.) 352–355.
• Raoul Brugeilles: Le droit et la sociologie. Paris, 1909. Jogállam, 10. (1911: 10. sz.) 777–779.

Tanulmányok

• Új-Zéland mint "korunk legfejlettebb szocialisztikus szervezete". Huszadik Század, 11. (1910: 1. sz.) 624–638.
• Képek az ausztráliai munkásdemokráciákból. Huszadik Század, 12. (1911: 2. sz.) 337–345.
• A bér- és munka- feltételek törvényi szabályozása. Szociálpolitikai Szemle, 2. (1912: 5. sz.) 68–70.
• Uj hangok az angol parlamentarizmusról. Huszadik Század, 16. (1915: 2. sz.) 358–364.
• A szociális jogalkotás problémája. Huszadik Század, 17. (1916: 2. sz.) 20–34.

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában. A hozzáférés ideje: 2016. december 16.
• MSzIB = A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája. Bp. 1970–1981. I–IV/A.
• Szirtes Artúr. In: Magyar életrajzi lexikon. Akadémia Kiadó, Bp. 1982. II. 787.
• Szirtes Arthur. In: Magyar zsidó lexikon. Magyar zsidó lexikon, Bp. 1929. 854–855.
• Szirtes Ignác. In: Somogyi Helikon. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár. 1928. 198–199.

• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Helikon, Bp. 2007. VI.
• Szociális jogi kongresszus Bécsben. Jogtudományi Közlöny, 52. (1917: 3. sz.) 28.