Szalay Mihály

Középiskolai tanulmányait Budapesten az evangélikus főgimnáziumban végezte, ugyanott az egyetemen a jogi és bölcseleti tanfolyamot hallgatta egyidejűleg. Mint jogász alapvizsgát tett. 1882-ben Singer Miksa születési nevét Szalay Mihályra változtatta. Egyetemi tanulmányainak befejezte után 1895-ben bölcseleti doktorátust tett. Még az 1880-as évek legelején lépett a hírlapírók sorába és felváltva hol német, hol magyar napilapoknál dolgozott; leginkább Budapest fővárosának ismertetésével és a közigazgatás ügyeivel foglalkozott. Megalapította a Budapesti Látogatók Lapja c. magyar, francia és német nyelven szerkesztett képes folyóiratot. Az 1890-es évek elején a magyar irodalmi részvénytársaság kötelékébe lépett, melynek fennállása idejében vezérigazgatója volt. 1894. március 15-én alapította a Magyar Esti Lapot. 1898 végén a «Saskör» igazgatósági tagnak választotta és ugyanez év végén a Budapest belváros beválasztotta törvényhatósági bizottságába. Tagja a székesfőváros közjótékonysági, köztisztasági és több más bizottságának. A főváros közgyűlésén az ő indítványára tették le a Kossuth-mauzoleum alapkövét. Sokat foglalkozott a szegényügy kérdésével, 1898-ban törvényhatósági bizottsági tagként részt vett a főváros szegényügyi szabályzatának megalkotásában.

• Die Ungarische Metropole 1889. Neuer localer und commercieller Führer durch Budapest 1888. Illustrirt von Georg Klösz. (3. kiadás. Kahn Józseffel együtt. Az idegenforgalmi bizottság pályázatán díjat nyert és nyolcz nyelvre lefordíttatott).
• Budapest és környékének Utmutatója. A képeket és kőnyomatú térképeket készítette Klösz György. Magyar, német és franczia szöveggel. Bpest, 1892.
• Faust és az Ember tragédiája. Tudori értekezés. U. ott, 1895.
• A szegényügy. Adatok és tervek Budapest székesfővárosa szegényügyének végleges rendezéséhez. U. ott, 1901.
• Kossuth Lajos élete. U. ott, 1902.

Kéziratban

• Transatlantica, vígj. 1 felv. (először adatott a Nemzeti Szinházban 1907. máj. 23.)
• Megváltás, színmű 3 felv. (először a Nemzeti Szinházban 1907. nov. 23.).

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
• PIM

• Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.