Szalay László

Szalay Antal (1822-1906) és Szemere Erzsébet (1830-1880) fia. Középiskoláit Miskolcon 1873-ban, a jogot Eperjesen 1875-ben végezte. 1878-ban ügyvédi vizsgát tett Budapesten és mint ügyvéd Kassán telepedett le és 1907-ig ott mint gyakorló ügyvéd működött. Buzgón részt vett a reformátusok egyházi ügyeiben, a tiszáninneni egyházkerület főjegyzője, az abaúj-torna megyei református egyházkerület tanácsbírája, az abaúj-torna megyei közigazgatási bizottság tagja, a pénzügyi szakosztály és erdészeti bizottság elnöke, a megyei jóléti bizottság alelnöke, az osztrák-magyar bank váltóbírálója; 1901-től 1907-ig a szikszói választókerületnek országgyűlési képviselője volt. Ez évben Abaúj-Torna vármegye és Kassa szabad királyi város főispánjává neveztetett ki. Vezetője volt a vármegye alkotmányos ellenállásának és ezen minőségben kifejtett munkásságát a vármegye közönsége a közgyűlés termében elhelyezett emléktáblán is megörökítette.

Főszerkesztője volt a Napló című kassai helyi lapnak 1906. március 15-től. Megyei és programbeszédeit a helyi lapok, országgyűlési beszédeit a Naplók közölték.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• PIM

• Sturm, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1906. 222. old.
• H. Kovács Zsigmond, Kassai Írók. Kassa, 1907. 195. old.
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.