Simon Telkes

Kelenföldi Telkes Simon (Rubin Simon, Szeged, 1845. szeptember 16. – Gombás-Fenyőháza, 1932. december 29.) miniszteri főszámtanácsos, a központi névmagyarosító társaság elnöke.

Szegeden született; az alreáliskolát ugyanott, a főreáliskolát Pesten végezte; a József-műegyetemnek Budán 1865-66-ban volt hallgatója. A statisztikai hivatalba belépett 1867. augusztus 1-jén, honnét 1887. szeptember 23-án a kereskedelemügyi magyar királyi minisztérium IV. 2. ügyosztályába (vám- és külkereskedelmi osztály) statisztikai előadónak osztatott be. Az 1878-as párizsi világkiállítás magyar osztályának a kormány által kinevezett felügyelője és az 1879-ben Székesfehérvárt rendezett országos általános kiállításnak Zichy Jenő gróf mellett rendező felügyelője volt. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszteriumban számtanácsos és annak vámosztályában a konzulátusaink jelentéseinek feldolgozásában több évig működött. 1879 végén Budapesten mozgalmat indított meg névmagyarítás tömeges terjesztése érdekében és 1880-ban megalakította a névmagyarosító társaságot, melynek elnöke is lett. Rubin családi nevét 1881-ben változtatta Telkesre. 1899. február 10-én megkapta a Ferencz József-rend lovagkeresztjét. 1907. szeptember 17-én a király Ő felsége a magyar nemességet kelenföldi előnévvel adományozta neki. Halálát érelmeszesedés okozta. Felesége Sonnert Mária volt.

Irodalmi működését 1865-ben a Szegedi Híradóban közgazdasági cikkekkel kezdte meg és folytatta a fővárosi lapokban; írt a Nemzetgazdasági Szemlébe (1883-85., 1887.), Budapesti Szemlébe, Mezőgazdasági Szemlébe, Erdészeti Lapokba sat.; mint iparagitátor, munkásságot fejtett ki a Pester Lloydban és egyéb külföldi hirlapokban is a külföldi ipartelepeknek hazánkban való átültetése céljából. Bevezető tanulmányokat írt a hivatalos árúforgalmi statisztika 1886-1888. évfolyamaihoz, úgyszintén az ezredéves kiállítás hivatalos katalogusának bőripari és ruhaipari füzeteihez; a Magyar Kereskedelmi Múzeum c. hetilapban hazánk nyersterményeinek és ipari készítményeinek Ausztrián kívül keletre és délkeletre való tömegesebb kivitele érdekében írt cikkeket. Cikkei a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben (VI. 1870. Népszámlálás Bajorországban 1867-ben), a Földrajzi Közleményekben (1889. Finnország számokban, Bosznia-Herczegovina lakóhelyei és népessége).

• Illatszerek és szappanok. Bpest, 1879. (Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról XIII.).
• Magyarország mezőgazdasági nyersterményeinek és némely főbb iparkészítményeinek behozatala és kivitele. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal adatai alapján. U. ott, 1884.
• Árúforgalmunk. U. ott, 1886.
• Eledelek és italok. Adatok az árúforgalom s a termelés köréből. U. ott, 1888.
• Üvegiparunk. Ipari monographia, különös tekintettel a termelésre, munkás-, vám- és kereskedelmi viszonyokra. U. ott, 1895.
• Hogyan magyarosítsuk a vezetékneveinket. U. ott, 1897. (2. jav. és bőv. k. U. ott, 1906.).

Szerkesztette a Mittheilungen des königl. ung. Ministeriums för Ackerbau, Industrie und Handel 1888. és 1889-ben; a magyar kereskedelmi múzeum által 1894-ben; magyarul és külön hét külföldi nyelven kiadott Kiviteli Czímtár társszerkesztője volt.