Sebestyén Jenő

Gyönkön született, ahol apja a gimnázium rendes tanára volt; az elemi négy osztályt, valamint a gimnázium I. és II. osztályát atyai vezetés mellett otthon végezte. Ezután apja meghalt és ő anyjával és két fivérével Gyönkről elköltözött, úgyhogy a III. és IV. gimnáziumi osztályt Losoncon (1860-62.), az V.-et pedig Pesten az evangélikus gimnáziumban végezte; a VI., VII. és VIII. osztályokat a Prónay Gábor báró által Dezső fia kedvéért ideiglenesen fölállított magánintézetben Pesten töltötte és a megfelelő évi osztályvizsgálatokat mindenkor Pozsonyban az evangélikus líceumban tette le; ugyanitt szerezte meg 1866-ban érettségi bizonyítványát is «eximio modo».

1866-től 1870-ig a jog- és államtudományokat hallgatta és a következő 1871-72. évben úgy a bírósági, mint az államtudományi államvizsgálatot letette. Ez idő alatt, valamint már megelőzőleg a IV. gimnáziumi osztálytól kezdve, úgyszólván megszakítás nélkül folyton magántanítással foglalkozott. 1872-ben mint fogalmazógyakornok a budai pénzügyigazgatóságnál nyert alkalmazást. Ez állás azonban nem felelt meg vágyainak, azért két hónap mulva önként lemondott és az ügyvédi pályára szándékozott lépni. 1873-75-ig Schreyer Jakab budapesti ügyvéd irodájában mint ügyvédjelölt gyakornokoskodott. 1875 tavaszán Prónay Gábor báró megbízta Gábor fiának jogi tanításával. Ettől kezdve 1879 közepéig a Prónay-családnál volt. 1877 elején a budapesti egyetemen a jog- és államtudományok doktorává avatták. Az 1877-78. és az 1878-79. tanévet a fiatal báróval a lipcsei és utóbb a müncheni egyetemen töltötte. Lipcsében különösen Roscher előadásait hallgatta.

1879 őszén az eperjesi kollégium pártfogósága az ottani jogakadémia rendes tanárává választotta. Négy évig tanította a nemzetgazdaságtant, pénzügytant, pénzügyi törvényismét, közigazgatási jogot és statisztikát. 1881-82-ben a jogakadémiának dékánja volt. 1883-ban pályázott a budapesti kereskedelmi akadémiánál megüresedett nemzetgazdasági és jogi tanszékre, melyet el is nyert. 1883. szeptembertől az intézet rendes tanára volt; tanította a kereskedelmi ismereteket, nemzetgazdaságtant és a kereskedelem történetét. 1891-ben az Országos Közoktatási Tanács külső bíráló tagjává nevezték ki és mint ilyen számos tankönyvbírálatot írt. A közoktatási tanács által a kereskedelmi szakoktatás ügyében kiküldött több bizottságban mint meghívott tag működött közre.

A Fővárosi Lapoknak 1867-től 1873-ig rendes munkatársa volt és különösen sok beszélyt fordított; a Nemzeti Nőnevelésben 1880. VII., VIII. füzeteiben A fényüzésről írt; az Alexander Bernát által szerkesztett Paedagogiában A nemzetgazdaság középiskolai tanításáról; a kereskedelmi akadémia Értesítőjében 1884-ben A nemzetközi kereskedelemről szóló értekezése jelent meg, 1892-ben pedig: Széchenyi István működése nemzetgazdasági szempontból.

• Kereskedelemisme. Bpest, 1886. (2. kiadás 1890., 3. k. 1894., 4. javított kiadás, sajtó alá rendezte Névy László Kereskedelem ismertető c. 1900., 5. jav. kiadás, átdolgozta és sajtó alá rendezte Erdélyi J. Jenő 1906. U. ott.
• A kereskedelem története. A VI. ker. középkereskedelmi iskola I. osztálya számára; sokszorosította Rajháty Gy. U. ott, 1888-89. (Kőnyomat a m. n. múzeumi könyvtárban.)

Szerkesztette az Eperjesi Lapokat 1880-ban két hónapig.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  

• Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi Akadémia története. Bpest, 1896. 127. l.
• Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 18. l. és Pótlék 4. lap.
• Vasárnapi Ujság 1887. 11. sz. (Nekrológ)
• Corvina 1906. 29. szám