Sculteti Severin

Sculteti Severin (Alsólehota ? – 1600. június 30.) evangélikus esperes.

Születésének éve nem ismert, helye pedig bizonytalan. 1565-ben Bártfára ment tanulni, ahol 1573-ban az iskola lektora lett. 1575-ben Breznóbányára került rektornak, majd 1576-tól Eperjesre, majd 1584-től ismét Bártfán töltötte be ezt a tisztséget. 1590-ben visszatért újra Eperjesre tért vissza rektornak. 1591-ben a bártfai egyház lelkészének választotta és e hivatalára Grazban akarván magát felavattatni, a Dunántúlon járt, egyik főrészese volt a csepregi kollokviumnak. Ez év nyarán elfoglalván hivatalát, 1593. október 5-én az öt szabad királyi városi egyházmegye esperessé választotta. Jelentékeny részt vett a kriptokálvinisták elleni küzdelemben.

• Examen thesium et regularum zwinglianarum de coena Domini. Bartphae, 1586. (Wagner Mártonnal és Fábri Tamással együtt.)
• Jubilaeum Bartphense. U. ott, 1586. (Ugyanazokkal együtt.)
• Erotemata De Communicatione Idiomatum, hoc est proprietatum Diuinae & Humanae naturae in una individua persona Christi: De Finientia Ex Verbo Dei manifesto & testimoniis Antiquitatis perspicuis, quid certo credendum sit de hac doctrina difficilima, & tamen ad salutem scitu necessaria, praesertim bis periculosis mundi temporibus: Accomodata Ad Praesentia certamina intra proximos paucos annos mota, & ad captum iuventutis ... U. ott, 1593.
• Υπομνημα Sive Admonitio Brevis Ad Christianos Regni Vngarici Cives, De Asserenda et retinenda Veteri seu Avita vere Christiana doctrina, in Confessione Augustana comprehensa: Oppositum nouae ac impiae Theologiae Vngaricorum Caluinistarum, imprimis ipsorum, (falso sic dictae) Panarmoniae Iesu Christi & Caluini, & c. editae anno 1599. sub nomine Stephani Göntzini, contra Bellum Caluinianum M. Alberti Graweri, &c. Auctore ... U. ott, 1599.

Gyászénekeket írt a Gradeczi Horváth Gergely halálára és bevezetést a Grawer Albert: Bellum J. Calvini et Jesu Christi (1597.) c. munkájába. Wagner Jakabbal és Fábri Tamással együtt sajtó alá rendezte Wagner Mártonnak Apologia examinis ecclesiae et scholae Bartphensis (Bártfa, 1590.) c. munkáját.