Saura of Majorca

Mallorcai Saura (? – 1333 (körül)) vagy Mallorcai Laura/Maura, illetve Aragóniai Saura/Laura/Maura, katalánul: Saura/Laura/Maura de Mallorca, filla il·legítima del rei Jaume II de Mallorca, spanyolul: Saura/Laura/Maura de Mallorca, hija de Jaime II de Mallorca, olaszul: Saura/Laura/Maura di Maiorca, franciául: Saura/Maura/Laura de Majorque, okcitánul: Saura/Laura/Maura de Malhòrca, németül: Saura/Maura/Laura von Mallorca, latinul: Saura/Laura/Maura de Majoricis, Albaida bárónéja a Valenciai Királyságban és Sant Martí, valamint Subirats úrnője Katalóniában. A Barcelonai-ház mallorcai királyi ágának a tagja. Vilaragut Jolán mallorcai királyné anyja, Aragóniai Sancia nápolyi királyné féltestvére, Anjou Mária mallorcai királyné sógornője és II. András magyar király dédunokája.

A Mallorcai Királyság címere

II. (Aragóniai) Jakab mallorcai királynak Saura de Monreal úrnővel folytatott kapcsolatából született leánya. Első házasságát Pere Galceran (I) de Pinós i de Montcada pinósi báróval kötötte. A házassági szerződést 1299. október 10-én állították ki. A kapcsolatukból egy fiú, Péter (1311 /körül/–1348/57) származott. A fiuk születése után röviddel azonban meghalt a férje. Második férje Vilaragut (II.) Berengár, Albaida bárója, Sanmartí és Subirats ura lett. A pápai diszpenzációt 1319. november 11-én állították ki. Ebből a házasságból három gyermeke született, köztük Vilaragut Jolán mallorcai királyné.

Lánya, Jolán 1347-ben feleségül ment III. Jakab mallorcai királyhoz, aki anyja révén az elsőfokú unokatestvére volt. A mallorcai király, akit a sógora, IV. Péter aragóniai király 1343-ban elűzött Mallorcáról, mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt, első felesége, Aragóniai Konstancia halála (1346) után egy évvel nősült újra. A házasságból két kislány született: Esclarmunda (1348–1349) és Mária, de mindketten meghaltak kiskorukban. Veje, a trónjáért küzdő III. Jakab 1349. október 25-én halt meg a IV. Péter ellen vívott Llucmajor melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek.

• 1. férjétől, Pere Galceran (I) de Pinós i de Montcada pinósi bárótól (–1312) úrtól, 1 fiú:
  • Péter (Pere Galceran II de Pinós i de Mallorca) (1311 /körül/–1348/57), II. Péter néven Pinós bárója Katalóniában, felesége Marquesa de Fenollet (Marquese de Fenouillet), 9 gyermek a házasságából+1 természetes fiú, többek között:
    • Bernát (Bernat Galceran I de Pinós i de Fenollet) (–1421), I. Bernát néven Pinós bárója Katalóniában, 1. felesége Aldonça de Castre, Peralta bárónője, 4 gyermek, második felesége Urraca Fernández de Ahones (Arenós), 2 fiú, 3. felesége Santdina lo Sançal de Milany, 4 gyermek+2 természetes fiú, összesen 12 gyermek
• 2. férjétől, Vilaragut (II.) Berengártól (–1348 /körül/ vagy 1358 előtt/körül/után), Albaida bárójától, Sanmartí és Subirats urától, 3 gyermek:
  • Berengárion (Berengueró/Berenguerón) (1324 előtt–1353) kamarás és tanácsos, nem nősült meg, nem születtek gyermekei
  • Jolán (1320/25–1369/72), 1. férje III. (Aragóniai) Jakab (1315–1349) mallorcai király, 2 leány, 2. férje Braunschweigi Ottó (1320–1399), gyermekei nem születtek, 2 leány az első házasságából:
    • (1. házasságából): Aragóniai Esclarmunda (1348–1349) mallorcai királyi hercegnő
    • (1. házasságából): Aragóniai Mária (megh. fiatalon) mallorcai királyi hercegnő
  • Izabella (Erzsébet), férje Joan de So (–1347), Évol algrófja, Albaida bárója, Subirats és Sant Martí ura, 2 fiú:
    • Berengár (–1347 után), I. Berengár néven Évol algrófja
    • Bernát (–1385), V. Bernát néven Évol algrófja, felesége Blanca d'Aragall, Miralles úrnője, 1 fiú

•  
•  
•  
•  
•  
• Rüdt-Collenberg, comte Wipertus Hugo. „Yolande de Vilaragut, reine de Majorque, princesse de Brunswick et sa parenté” (francia nyelven). Annales du Midi : revue archéologique, historique et philologique de la France méridionale 1963 (75), 86–93. o. (Hozzáférés ideje: 2016. október 10.)  
• Schwennicke, Detlev: Die Könige von Mallorca, Grafen von Rousillon und Cerdagne und Herren von Montpellier 1276–1343 a. d. H. Barcelona, 1315–1316 Fürst von Achaja und Morea, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 74, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
• Zaforteza y Musoles, Diego. „Violante de Vilaragut, reina de Mallorca” (spanyol nyelven). Boletín de la Sociedad Arqueológica Luliana 1941 (57), 261–283. o. (Hozzáférés ideje: 2016. október 10.)  

• Cawley, Charles: Aragon (Kings of Mallorca) (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
• Cawley, Charles: Catalonia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
• Domenech Izquierdo, Manuel María: Genealogia Completa de la Casa Reial de Mallorca (katalán nyelven). eresmas.net. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
• Els dos Berenguers del segle XIV, senyors del castell de Subirats, 2012. augusztus 13., hétfő (katalán nyelven). Penedès Medieval. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
• Marchand, Xavier: Saura de Mallorca (angol nyelven). Geneanet. (Hozzáférés: 2017. március 29.)
• Marek, Miroslav: The House of Barcelona (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
• Pere Galceran (I) de Pinós i de Montcada (katalán nyelven). Dades dels Països Catalans. (Hozzáférés: 2016. október 12.)
• Pere Galceran (II) de Pinós i de Mallorca (katalán nyelven). Dades dels Països Catalans. (Hozzáférés: 2016. október 12.)
• Saura de Mallorca (angol nyelven). Geneall. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
• Schreiber, Karl-Heinz: Jakob I. König von Mallorca (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2016. október 10.)

Előző Gueraua de Sarrià

Albaida bárónéja 1319 (körül) – 1333 (körül)

Következő Francisca de Boïl

Előző Gueraua de Sarrià

Subirats úrnője 1319 (körül) – 1333 (körül)

Következő Francisca de Boïl