Quick Facts
CapricornBiography
Popovics Sándor, Alexandru Popovici (Oravica, Krassó-Szörény vármegye, 1836. január 17. – Herkulesfürdő, 1903. szeptember 7.) orvosdoktor.
Élete
Romániából származó, görög keleti vallású rumén család sarja, mely egykor Popescunak írta nevét. Azonban midőn a görög keleti rumén egyház a szerb patriarchátus alatt állott, az akkori szokás szerint Popescu nevét Popovicsra változtatta. Szülőhelyén végezte a gimnázium hat osztályát, a felsőbbeket pedig Bécsben. 1853-ban Pesten orvosnövendék lett, ahol sebészeti szigorlatot tett, az orvosiakat Bécsben tette le; azután Erlangenben (Bajorország) a régi orvosi iskolánál tett orvosi vizsgát és orvosi gyakorlatot folytatott. 1861-ben Gozsdu Manó krassó-szörény vármegyei főispán megyéjében járási orvossá nevezte ki. Orvosi híre még Törökországba is kiterjedt. 1866-ban Mehádián mint fürdőorvos letelepedett, ahol rendesen a nyarat töltötte, télen pedig a kórházak vizsgálata céljából Olasz-, Spanyol-, Francia-, és Németországokban, Angliában, Egyiptomban, Törökországban és Afrikában utazott. A porosz-francia hadjáratban mint katonaorvos hat hónapig a franciák és hatig a poroszok részén saját költségén folytatott orvosi gyakorlatot. Sok kitüntetésben részesült; a francia, porosz és romániai kormány rendjelekkel tüntették ki, több orvosi társaság tagjának választotta, az algíri orvostársaság és a carcassonne-i polytechnikai intézet pedig tiszteleti elnökének. Egyik leánya Keglevich Béla gróf neje volt.
Cikke a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XVI. 1873. Jorgován Jován és a kigyó, rumén népmonda, ugyanez versben); irt a Pester Lloydba is.
Munkája
- Das Herkulesbad bei Mehadia in Siebenbürgen. Wien, 1885. (Öt rajzmelléklettel. Braumüller's Bade-Bibliothek. Ism. Délmagyarországi Lapok 219. sz. Ugyanez megjelent ruménül is Pesten 1872.)
További információk
- Budapesti Hirlap 1902. 246. sz.
- Vasárnapi Ujság 1903. 37. sz. (Nekrológ)
- sanatea Oraviţa în Europa, marți, 22 noiembrie 2011