Sándor Gugi

Gugi Sándor (Budapest, 1917. szeptember 12. – Budapest, 1998. december 31.) grafikus, festő és pedagógus. Az 1950-es években kulcsfontosságú szerepet játszott a magyar képregény újraindításában.

Gugi Sándor 1934-ben országos tanulmányi rajzversenyt nyert, és egy évvel később felvették a Képzőművészeti Főiskolára, Aba-Novák Vilmos festőtagozatára. Tanulmányai végén tanári oklevelet szerzett mértani rajz és képzőművészeti ismeretek tanításából, és 1940-től munkába állt kisegítő rajztanárként.

1947-től 1949-ig az Árpád Gimnázium rajz- és művészettörténet tanára, valamint igazgatóhelyettese volt. Miután abbahagyta a tanítást, a sajtógrafika felé fordult, és a Szabad Népnek dolgozott.

Első képregényét 1954-ben publikálta a Tanácsok Lapjánál, ahol S.J. szövege alapján Talál Tamás kalandjait rajzolta meg 45 csíkban. A következő évben felkereste az Oktatásügyi Minisztériumban dolgozó Cs. Horváth Tibort azzal a javaslattal, hogy az addig a szovjet-típusú kultúrpolitika által nem jó szemmel nézett képregény („imperialista kultúrmocsok”) rehabilitálása céljából adaptáljanak klasszikus és populáris irodalmi műveket ebben a formában. Ez követően Gugi képregényei – többnyire Cs. Horváth forgatókönyvei alapján – megjelentek az Új Világ, a Szabadságharcos, a Po Sztránye Szovetov, a Magyar Ifjúság, a Füles és a Képes Nyelvmester oldalain. Utóbbi idegennyelv-oktató folyóirat címlapjainak hosszú ideig tervezője-rajzolója volt.

1960-as években egy időre hátat fordított a képregénynek. Sajtógrafikusként, képszerkesztőként, illusztrátorként különféle lapoknak volt belső és külső munkatársa (többek között: Kirakat, Tanácsok Lapja, Család és Iskola), az 1970-es évek elején állást vállalt a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben (TTI) (a kiadványok kép- és tördelőszerkesztője, tipográfusa), majd 1974-től a Magyar Ifjúság tördelőszerkesztőjeként dolgozott. Ő tervezte a Világgazdaság napilap klasszikus, „földgömbös” fejlécét is. 1970-ben még két Rejtő-kisregény feldolgozásának az erejéig visszatért a képregényhez.

• Jules Verne: Grant kapitány gyermekei (orosz nyelven, Po Sztránye Szovetov, 1955-1956)
• Cs. Horváth Tibor: Veszélyes küldetés (Szabadság, 1955-1956)
• Cs. Horváth Tibor: Hová lett Iljin? (Új Világ, 1956)
• Leonyid Szovoljov: A csendháborító (Új Világ, 1956, majd Magyar Ifjúság, 1958 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)
• Veres Pál: Kolumbusz tojása (Tanácsok Lapja, 1957 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)
• Anatolji Ribakov: A tőr (orosz nyelven, Képes Nyelvmester, 1957)
• Veres Pál: Nagy Frigyes és a sakkozógép (Tanácsok Lapja, 1957 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)
• H. G. Wells: A láthatatlan ember (Magyar Ifjúság, 1957 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)
• Mahomed Csömörön (Magyar Ifjúság, 1959; új, kiegészített kiadás Füles, 1978)
• Szavcsenko: Bern professzor feltámadása (Füles Évkönyve, 1963 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)
• Szerb Antal: Szerelem a palackban (Magyar Ifjúság, 1964)
• Larri: Érdekes kalandok (orosz nyelven, Képes Nyelvmester, 1968-1969 – újrakiadás, magyar nyelven]: Gugi: Válogatott művek, 2006)
• Rejtő Jenő: Pipacs (Füles, 1970)
• Rejtő Jenő: Minden jó, ha vége van (Füles, 1970)
• H. G. Wells: Struccvásár (Füles Évkönyve, 1971 – újrakiadás: Gugi: Válogatott művek, 2006)

• Aszlányi Károly: Kalandos vakáció, Minerva Kiadó, Budapest, 1957.
• Aszlányi Károly: Az Északi Park felfedezése, Minerva Kiadó, Budapest, 1957.

• Gugi Sándor: Válogatott művek (Fekete-Fehér Képregénymúzeum, Míves Céh kiadó, 2006)

Gugi számtalan stílusban és eszközzel tudott rajzolni. Reális tusrajz (Láthatatlan ember), lavírozott technika (Grant kapitány gyermekei), karikatúra (Mahomed Csömörön). Képes volt hosszú heteket eltölteni egy-egy képkocka megrajzolásának az előkészületeivel, mert minden egyes apró részletnek, bútoroknak, ruházatnak, építészetnek utánanézett.

„A képregény önálló, sajátos műfajú grafikai alkotás. Egy időbeli alaptörténet önálló térbeli megjelenítése a rajz nyelvén. Önálló alkotás saját műfaji jellegekkel, s nem csupán a regény szövegillusztrációja. Tehát nem »képes regény«, hanem a képekben kifejezett információkkal a grafika nyelvén elmondott regény. A történet, a cselekmény, a helyszín (beleértve a kor- és kultúrtörténeti elemeket is), sőt az egyes szereplők fizikai és szellemi megjelenése a rajzból olvasható le. Egy szereplő kidolgozott karaktere minden képben, minden helyzetben azonosítható. A képekben szereplő szövegek csupán kiegészítik a grafikát. Ami a rajzból kitűnik, az nem szerepelhet a szövegben, és viszont. A képi információkon túl a rajz esztétikai igényt is kielégít. Egy oldalpáron belül a képméretek váltakozása is a képregény ritmusát fokozza (premierplán – totálplán). Még a szövegbuborékok is grafikai elemként szerepelhetnek.” (Gugi Sándor, 1992).

• Gugi Sándor bibliográfiája a wiki.kepregeny.net-en
• Alkotói adatlapja Moly.hu