Quick Facts
CapricornBiography
Pruzsinszky Pál (Ungvár, 1862. január 12. – Budapest, 1926. augusztus 29.) kilépett piarista szerzetes, később református lelkész, teológus, filozófiai doktor, egyháztörténész, a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanára 20 éven át.
Élete
Pruzsinszky János kötélgyártómester és Vitkóczy Zsuzsanna fiaként született Ungvárott. Középiskolai tanulmányait az ottani főgimnáziumban elvégezve, 1881-ben a Budapesti Tudományegyetemen bölcseleti előadásokat hallgatott. 1882-ben a kegyes tanítórendbe lépett. Mint tanár működött Tatán, majd Budapesten. 1890-ben a rendből kilépett és 1891. szeptember 1-jén Karcagon, 1893-ban a kisújszállási főgimnáziumban nyert tanári állást, ahol egyben igazgatónak is megválasztották. Miután 1890-ben történelemből és latinból tanári vizsgát tett, 1895-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1897-ben a Budapesti Református Főgimnáziumhoz választották meg és 1902-ben a Budapesti Református Teológiai Akadémia lelkészvizsgáló bizottsága előtt lelkészi vizsgát tett. 1906 őszétől filozófiát (akkori nevén bölcsészetet) tanított itt, majd 1909-ben az egyháztörténeti tanszékre került át. Több külföldi egyetem díszdoktorrá, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1909-ben választmányi tagjává választotta. 1926-ban hunyt el Budapesten 64 éves korában.
Művei
Folyóiratcikkek
Főbb cikkei az Ébresztőben (1901. és 1902. Kálváni János ifjúsága); a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban (1901. Faber Stapulensis theologiai munkái); az Urániában (1902. Napoleon első felesége, 1904. A Carolina Resolutio intézményei). A Pallas Nagy Lexikonába világtörténelmi vonatkozású cikkeket írt. Nagyobb folyóirat tanulmányai, könyvfejezetei:
- Kálvin leveleiről (Prot. Szle, 1909.), Kálvin János prédikációi (Lelkészegyesület, 1911.). Ráday Pál (Prot. Szle, 1912.), A lyoni vértanú-theologusok és Kálvin János (Lelkészegyesület, 1915.). Benkő József (Uo.).A magyar reformáció bajnokai („A magyar reformáció könyve” c. füzetben). (Debrecen. 1917.) Az egyetemes egyháztörténelem a reformáció után következő századokban (Theol. Értesítő, 1917.).
Önállóan megjelent művek
- Vergilius hasonlatairól. Tata, 1887. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny, 1888.).
- A franczia földmívelő osztály a forradalom előtt. Tata, 1888.
- A franczia egyház a forradalom alatt. Pressensé sat. nyomán. Karczag, 1894. (Különnyomat a karczagi ev. ref. főgymnasium Értesítőjéből).
- A kisujszállási ev. ref. főgymnasium története. Mező-Túr, 1896.
- A magyar földmívelő osztály a török hódítás után. Budapest, 1898.
- XII. Károly svéd király története. Irta Votaire, ford. Budapest, 1902.
- Zwingli Ulrich: Commentarius, vagyis az igaz és a hamis vallásnak magyarázata. Ford. U. ott, 1905. (Tüdős Istvánnal együtt).
- Kálvin (2 k.). (Pápa, 1909–1910., Református Egyházi Könyvtár-sorozat)
- Kálvin levelei a nőkhöz. (Budapest, 1909.)
- Kálvin egyénisége (Az „Emlékezés Kálvinról” c. könyvben). (Budapest. 1909.)
- A budapesti ref. theol. akadémia Ráday könyvtárának múltja. (Budapest, 1913.)
- Bod Péter és kiválóbb egyházi munkái. (Budapest. 1913.)
- Hitünk hősei a 16. században. (Budapest. 1914. A Protestáns Irodalmi Társaság Házi Kincstára)
- Farkas József emlékezete. (Budapest, 1917.)
- A magyar protestáns egyházak történetének rövid áttekintése. (Budapest. 1917.)
- A budapesti kálvintéri templom. (Budapest, 1921.)
- A magyarországi prot. egyház története. (Budapest. 1921.)
- Szilassy Aladár. (Budapest. 1922.)
- Brousson, a hugenotta ügyvéd. (Budapest. 1924.)
- Hugenotta asszonyok, hugenotta lányok. (Budapest. 1924.)
- A pásztorok és a nyáj. (Budapest. 1925.)
- A camisard-ok. (Budapest. 1926.)
Lefordította Rudolf Sohm (1841–1917) egyháztörténetét (Rövid egyháztörténet, Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1922).
Forrás
Egyéb irodalom
- Magyar Könyvészet 1894.
- Vajda Emil Névkönyve. 61. l.
- A Karczagi ev. ref. főgymnasium Értesítője 1892. és 1893.
- Pallas Nagy Lexikona XIV. 263.
