Perneszy János

A tehetős nemesi osztopáni Perneszy család leszármazottja. Édesapja, osztopáni Perneszy András (c. † 1590), felsőlendvai lovaskapitány, Tolna és Baranya, majd Zala és Vas vármegye alispánja, édesanyja polyanai Brodarics Katalin volt. Apai ükapja, osztopáni Perneszy Pál, a Magyar Királyság alnádora 1447 és 1460 között, Garai László nádor főfamiliárisa volt. Anyai nagyapja, polyanai Brodarics Mátyás kamarás, Máramarosi sókamarai ispán, Brodarics István kancellár fivére, volt.

Perneszy János fiatal korában 1577-ben Kiskomáromban katonáskodott, majd 1581-ben kanizsai lovaskapitány lett. Zala vármegye alispánja volt 1596. január 2.-ától 1601. február 3.-áig. Alispánsága alatt három ízben országgyűlési követté válaszották: 1598. január 7.-én, 1600. február 2.-án, és 1601. február 3.-án.

Apja, Perneszy András halála után, 1596-ban, gyermekei egyenlő arányban osztoztak a zalalövői váron. A családi zalalövői erődítményt örökölte, és vele együtt a zalalövői kapitányi címet is. 1600-ban, Perneszy János zalai alispán kérésére, a vármegye levelet írt a magyar királynak panaszt emelvén, azért mert 10 kanizsai gyalogos és a kapitányuk gyalázatosan viselkedtek a zalalövői erődítményben, valamint háborgatták az erődben élőket.

Feleségül vette pakosi Paksy Katalin úrhölgyet, akinek a szülei pakosi Paksy Jób, törökverő katona aki 1552-ben Eger vár védője volt, és bajnai Both Margit voltak. Paksy Katalin anyai nagyszülei, bajnai Both György (†1552), zalai földbirtokos és háshágyi Háshágyi Borbála voltak. Anyai dédszülei, bajnai Both Ferenc (†1526), horvát bán és németújvári Batthyány Ágnes voltak. Perneszy János feleségétől született:

• osztopáni Perneszy István, földbirtokos, 1612-ben él. 1654-ben még életben van az özvegye, Bellavics Borbála úrnő.
• osztopáni Perneszy Ferenc, Zala és Somogy vármegyék alispánja, országgyűlési követe, a lövői várkapitány.
• osztopáni Perneszy Pál, földbirtokos, 1612-ben él.
• osztopáni Perneszy Katalin. 1654-ben él.
• osztopáni Perneszy Anna. 1654-ben él.