Pál Dósa

Makfalvi Dósa Pál (Jászapáti, 1708. január 25. – Jászapáti, 1781. április 26.) a Jászkun kerület nádori táblabírája és jászkapitány 1767 és 1780 között.

A Dósa família a családi hagyomány szerint az erdélyi makfalvi Dósa családból származott, és az 1690-es évek végén amikor Erdélyben zavarosak voltak apolitikai viszonyok, a család emiatt települt át a Jászságba. Az 1699-es Pentz-féle összeírásban már Jászapáti lakosokként szerepelnek.

Szülei Dósa Gergely és Oláh Erzsébet 1705-ben itt kötöttek házasságot. Dósa Pál 1708. január 25-én született Jászapátiban. Az akkori kor szokása szerint már 20 éves korában családot alapított. Az 1730-as években a Délvidéken lévő zavargások leverésében vett részt. Az ott szerzett érdemeiért kapta a Dósa-család a nemességét Mária Teréziától 1755. június 20-án a Pero-féle lázadás - Szegedinác Jovánovics Péró nevével fémjelzett, zömmel szerb és magyar parasztok által vezetett felkelés-leverésével szerzett érdemeiért. A család nemességét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1755. szeptember 20-án, a Jászkun-kerületekben 1755. október 1-jén, Bács vármegyében pedig 1795-ben hirdették ki.

Dósa Pál jászkapitánynak első felesége Balajthy Erzsébet, majd második felesége Jacsó Erzsébet volt.Közigazgatási tevékenységét először a helyi önkormányzatban kezdte. Az hamar kitűnt, hogy hozzáértésben és aktivitásban messze meghaladja képviselőtársait. 1747-ben Jászkun kerületi assessor (esküdt) lett.

Nemcsak tanácstagként, hanem később jászkapitányként is rendszeresen jelen volt Jászapáti tanácsának ülésein. Többször is pályázott és jelölték jászkapitánynak, először 1767-ben választották meg és 1780 júliusában kérte a nyugdíjazását.

1764-ben Dósa Pál Jászapátin megalapította a Jászság első gimnáziumát, a mai jászberényi Lehel Vezér Gimnázium elődjét. Később, 1779-ben az iskolát a Jászkerület fejlettebb városába és politikai központjába helyezték át.

Példamutatóan adakozott közösségi, egyházi célokra is. 1773-ban épült fel Dósa Pál jászkapitány adományából egy kis terjedelmű kápolna Szent Kereszt tiszteletére.Dósa Pál olyan jómódú jászapáti polgár volt, aki vagyonából támogatta a rászorulókat. Sok példa maradt fenn, amikor az adósságba maradtak részére adott önzetlen támogatást.A jászapáti templom kerítésének falán felirat jelzi, hogy "itt nyugszik nemes Dósa Pál Úr családja három öl térségben."