Ödön Széchenyi

A kezdetek

A gróf Sárvár-felsővidéki Széchenyi család sarja. Apja, gróf Széchenyi István politikus, anyja, gróf Seilern Crescence volt. A szent Mártoni plébánián keresztelték meg Pozsonyban: keresztszülei gróf Széchenyi Béla és gróf Zichy Mária kisasszony voltak. Ödön 21 évesen került Pestre, ahol a közlekedés szinte minden ágával foglalkozott. Hajóstiszti végzettsége volt. 1862-ben Londonba utazott a világkiállításra, itt került kapcsolatba a szervezett tűzoltással, amikor felkereste a Fire Brigade-ot.

A magyarországi tűzvédelemért

Bővebben: Magyar Országos Tűzoltó Szövetség

Széchenyi a világkiállítás után a honi tűzvédelem megszervezésére törekedett. Magyarországon támogatókat keresett és talált, így 1863-ban megalakulhatott a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet. 1869-ben, a Nemzeti Torna Egylettel egyesülve - egyenruhás tűzoltókkal - és az általa Londonban vásárolt tűzoltóautóval megkezdhették a kiképzést. Gróf Széchenyi Ödön lett az első elnöke az 1870-es évek elején megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek. Bár Széchenyi az önkéntes tűzoltóság meghonosítása mellett foglalt állást és minden erejével az önkéntes tűzoltótestület megszervezésén fáradozott, már az erre irányuló mozgalma kezdetén is úgy vélekedett, hogy a tűzoltó szertárnok és gépész kapjon fizetést, a gépek takarítására pedig hat szolgát fogadjon fel az önkéntes egylet. Megalakulásuk után valóban fogadtak fel szolgákat – akik egyenruhát is kaptak – a szerek és felszerelések takarítására, karbantartására. Mivel azonban a nappali szolgálat ellátása nem volt biztosítva, a gróf belátta, hogy az önkéntes tűzoltóegylet egyedül nem lesz képes megfelelő és kifogástalan módon ellátni a tűzoltói szolgálatot, s már 1869-ben javasolta a hivatásos városi tűzoltóság felállítását. A tanács megértéssel fogadta előterjesztését, pártolóan vitte a közgyűlés elé és a annak hozzájárulásával megkezdhette a szervezést. Így történhetett meg, hogy az önkéntes és a hivatásos tűzoltóság néhány nap különbséggel kezdte meg a szolgálatát. 1870. február 1-jétől a két tűzoltóság – az önkéntes és a 12 fős fizetett, azaz hivatásos – közösen látta el a tűzoltás nehéz feladatát gróf Széchenyi Ödön főparancsnoksága alatt, aki az önkénteseknek választott, a hivatásosaknak a két város által megbízott vezetője volt. Ez azt jelentette, hogy gróf Széchenyi Ödön vette a fáradságot és tömlőt cipelt, pucolt, vagy éppen halzsírral kente be azt, amikor az volt a feladat. Nagy megbecsülés és tisztelet övezte elszántsága és komoly lelkesedése miatt.

Törökországi korszaka

Amikor Konstantinápolyban járt 1870 júniusában, éppen pusztító tűzvész után érkezett. A június 5-i tűzvészben leégett az angol követség háza, az olasz színház, az amerikai és a portugál konzulátus, a francia fürdők, a német szeretetház, az örmény-katolikus és a római katolikus érsekség épületei. A követségek és konzulátusok közbenjártak a török portánál, hogy a város védelmére rendszeres tűzoltóságot szervezzen meg. Mivel Széchenyi éppen ott járt, felajánlotta a segítségét, hogy magyar mintára felállítja a hivatásos és önkéntes tűzoltóságokat. Gyakorlatilag nem történt semmi, 1873-ig húzódott az ügy, közben pusztító tűzvészekkel. 1873-ban a külföldiek erőteljesen panaszkodtak a török hatóságoknál, hogy az ígéretek ellenére nem történt semmi. Természetesen közben is sok nyugati érdekeltségű épületet ért tűzkár. 1874 elején már nagyon határozottan szorgalmazták a külföldi követségek a tűzoltóság létrehozását és jelöltjük Széchenyi volt, akinek addigra Európa-szerte már ismert volt a neve, mivel a magyarországi tűzoltóságok megszervezésével és elért eredményeivel a legjobbak között voltak tűzoltói. A szultánra az orosz nagykövet is óriási nyomást gyakorolt, de természetesen ő orosz tűzoltótiszteket akart Konstantinápolyba vitetni. Ezzel a kezdeményezéssel szemben az európai összefogás majdnem kevésnek bizonyult. Az orosz követ tűzoltókat hozatott, és nagyszabású bemutatót tartott. Széchenyi időben értesült a dologról, és ő is tűzoltókért küldetett, akik pár nappal az orosz bemutató után megmutatták saját felkészültségüket. A szultán a fegyelmezett katonás csapat pontos és összeszokott gyakorlata láttán, ami szinte hang nélkül, gyorsan és látványosan zajlott le, számot adva szakértelemről, felkészültségről, bátorságról és csapatszellemről, azonnal megbízta Széchenyit, hogy az ő szervezésében – magyar mintára – hozza létre a török tűzoltóságot. Mostoha körülmények között és rengeteg előítélettel, nehézséggel, anyagi gonddal kellett megküzdenie, csapatot alakítania, felszerelnie a tűzoltóságot. Tűzoltólaktanyát és gyakorlóteret építtetett. Az évekig tartó munka olyannyira elhúzódott, hogy a gróf végül Konstantinápolyban maradt. Az Isztambul-Galata városrészben megépítette a siklót, ami ott egy földalatti alagútban közlekedik. Közben többször hazalátogatott, gyermekeit magyarul taníttatta. Tervezte hazaköltözését, de nem adódott rá alkalma és módja. A török–görög háború, majd az első világháború és Trianon megviselte, de örömét lelte a tűzoltószolgálatban. Idős korában is kijárt a tüzekhez, irányította az oltást. Az egymást váltó török szultánok megbecsülték, több kitüntetést, rangot kapott, állítólag ő volt az első keresztény, aki a pasa címet úgy kapta meg, hogy nem kellett hitét elhagyva a muzulmán hitre áttérnie. Ödön pasa a legnagyobb rangú tábornokok közé tartozott.

Házasságai és leszármazottjai

1864. január 10-én Esztergomban házasodott meg először, ekkor vette el almási Almay Mária Teréz Adelhaid "Irma" (1844-1891) kisasszonyt, almási Almay Rudolf (1812-1879) és báró feldeggi Fellner Adél (1817-1865) lányát.

Budavári Sikló

Nevéhez fűződik többek között:

• az Első Magyar Utazási Társaság
• a Budapesti Hajósegylet
• a Budai Népszínház alapítását segélyező bizottmány
• a Magyar Kereskedelmi és Iparegylet
• a Magyar Kertészeti Társulat
• a szabadságharc bukása után betiltott, és az ő pártfogó kezdeményezésére 1865-ben újjáalakult Pesti Sakk-kör elnöke
• 1867-ben a Hableány nevű gőzhajón Folmann Alajos társaságában átkelt vízi úton a kontinensen. A Duna, Majna, Rajna, Márna és Szajna folyókon keresztül érkeztek meg Párizsba a Világkiállításra. III. Napóleon császár a Becsületrendet adományozta Széchenyinek ezért az egyedülálló vállalkozásért, a Hableány aranyérmet kapott.
• a Budavári Sikló
• részt vett 1867-ben a későbbi MÁVAG gyár alapjául szolgáló Magyar Svájci Gépgyár Rt. alapításában és
• 1868-ban az Újpesti Hajógyár alapításában
• az Első Magyar Szálloda Részvénytársaság
• a Népszálló
• Széchenyi ötlete nyomán valósult meg a Budapesti Fogaskerekű Vasút

• folyami hajóút létesítése a Fekete-tenger és az Atlanti-óceán között
• gõzkomp-járat Buda és Pest között
• közúti gőzgépkocsik
• az utcai hirdetőtáblák
• a Gellért-hegy rendezése
• a Nemzeti Panteon kialakítása
• magántávirdák felállítása

A „Tűzpasaként” tisztelt Széchenyi Ödönt Európa-szerte és Törökországban számos magas kitüntetésben részesítették, míg Magyarországon szinte alig ismerték érdemeit.

Kétszer nősült:

• 1864-ben, Esztergomban, Almay Irmát (1844-1891) vette el. Házasságukból született: András Andor István Mária Béla (1865-1907) és Wanda (1870-1916).
• 1891-ben, Konstantinápolyban, Christopulos Euláliát (1854-1918) vette nőül. Házasságukból három fiú és egy leány született.

Széchenyi Ödön plakett (Szlávics László alkotása)

• Temetése a szultán képviselőinek részvételével török–magyar temetés valamint katonai és tűzoltó megemlékezés is volt egyben a császári pasa és magyar gróf végrendelete szerint.
• Széchenyi Ödön mellszobor az Országos Tűzoltó Múzeum gyűjteményében, alkotó ifj. Szlávics László, készült: 1987
• Fiatalkori portréja bronz plaketten, az Országos Tűzoltó Múzeum gyűjteményében.
• Emléktáblája látható a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság főbejárata mellett Budapesten (VIII. ker., Dologház u. 1-3.)
• Emlékmű színvonalú sírköve megtekinthető Isztambul európai oldalán, a belvároshoz közel fekvő Feriköy Mezarligi keresztény temető római-katolikus szektorában.
• Isztambulban a Tűzoltó Múzeum Széchenyi Ödön nevét viseli ma is (Kont Seçini İtfaiye Müzesi).

• Horváth Tivadar és Minárovics János írása
• Révai nagy lexikona (XVII. kötet)
• Egy isztambuli magyar tanúsítása
• Dr. Vitéz Roncsik Jenő: Gróf Széchenyi Ödön
• Magyar életrajzi lexikon

• A Széchenyi család történetének újabb dokumentumai a Kézirattár gyűjteményében, VIII. tárló
• Széchenyi Emlékbizottság
• A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány
• - gróf Széchenyi Ödön hajóútja a Dunán a Párizsi Világkiállításra