Némethy Károly

Középiskoláit 1848-ban az evangélikus gimnáziumban végezte. A szabadságharcban mint honvédhadnagy vett részt. A fegyverletétel után a Wasa-ezredbe soroztatott, ahonnét, miután számtiszti rangfokozatot nyert, két évi és öt hónapi szolgálat után elbocsáttatott. 1853-tól 1857. szeptemberig nevelő volt Freundnál, Magyarkanizsán, 1857. október 1-től 1858. szeptember végeig Aradszentmártonban Mittlernél. Ezután Aradra költözött, ahol 1868. szeptember végeig a Rotter-féle reáliskolában és a Heeger-féle leánynevelőintézetben mint szaktanár és előkelő családoknál mint a francia, angol és német nyelv tanára működött. A francia nyelvet azon kívül az aradi gimnáziumban és polgári iskolában is tanította. 1868-ban az aradi községi elemi iskola IV. osztályában tanítónak választatott, ahol élete végeig működött. 1883. október 1-tól az aradvidéki tanítóegylet és az aradvárosi községi tanító-testületek 30 évi tanítói működésének jubileumát ünnepelték. Az aradi honvédegyletnél tíz évig és az első aradi önkéntes polgári tűzoltókarnál öt évig mint titkár szolgált. Az aradvidéki tanítóegylet elnöke volt.

Regényei és beszélyei sat. az Alföldben (1869. Bolszky László kalandjai, regény, beszély Achard után franciából ford., 1870. Egy ifjú hölgy regénye, franciából, Marie Antoinette, jellemrajz, németből, 1873. A természettudományok tanítása az elemi iskolában és azok tanítási módszere, felolvasás, 1880. Donna Syréne regény, franciából, 1881. Beszély németből. 100, 000 frank, regény németből, A Krisztuskép, regény németből, 1883. A grófné ballépése, regény fr.. A honvéd, rajz, Az iskolai takarékpénztárakról, Az énektanításról. Emlékbeszédei; 1879., 1880. és 1883. okt. 6. az aradi 13 vértanu kivégzési helyén, 1881. febr. 8. Aradvárosában 1849. febr. 8. vívott utczai harcz emlékére a sétatéri szobor előtt, 1881. és 1882. márcz. 15. a városház dísztermében, szintén megjelentek az Alföldben, az Arad és Vidékében és az Arader Zeitungban; az Alföld rendes tudósítója is volt); a Fővárosi Lapokban (1870. Velasquez és Murillo, francziából); a Tanügyi Közlönyben. (Iskolai jellemrajzok, felolvasás, 1879. A tanítónők alkalmazásáról).

• A párbaj. Regény. Arad, 1884. (Előbb az Alföldben).
• Az első aradi önkéntes polgári tűzoltókarnak félszázados működése 1834-1884. Arad, 1885.
• Arad város tanügyi története. Aradmegye tanügyét tárgyaló függelékkel. Arad, 1890. Két kötet. (A város költségén nyomatott).

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Szőllőssy Károly, Aradmegye népoktatási intézeteinek Névtára. Arad, 1879. 46. old.
• Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 72. old.