Mihály Pintér

Ürményi Pintér Mihály (Jászberény, 1813. július 14. – Jászberény, 1892. június 4.) jászberényi főbíró, polgármester.

A család a Nyitra vármegye Ürmény településről származik. A XVIII. század második felétől a város képviselő testületében már a család több tagja is megtalálhatók. Édesapja Pintér Mihály, aki a városi testület tagja volt, anyja pedig Kosótzky Terézia.

Iskoláinak elvégzése után 1837-ben Jászberény város aljegyzője lett. Apja idős kora miatt 1844-ben lemondott a hivataláról és ekkor vagyonának egy részét átadta fiának és a városi tanácsban betöltött tanácsnoki feladatát. 1848-ban már ő képviselte a várost a kerületi közgyűlésben.

Később főbíró lett, 1873. január 26-án pedig Jászberény város első polgármesterévé választották. Hat évig töltötte be ezt a tisztséget, mint a város első embere.

Abban az időben sem volt idegen a politikától az alaptalan vádaskodások. Ennek egyik emlékezetes esete amikor Farkas János polgármestert megvádolta Pintér Mihály. A főhatóság által lefolytatott vizsgálat nem állapított meg visszaélést így a vád később elbukott, de Farkas már nem tért vissza a jászberényi közéletbe, hanem elhagyta a várost is.

Polgármestersége éveiben nagymértékben fejlődött a város, s ebben része volt neki is. Az, hogy vasút létesült, az hogy múzeumot alapítottak az érdem elsősorban Sipos Orbán és Pethes József országgyűlési és városi képviselőké.

Az viszont elsősorban az ő hibája, hogy a város gazdálkodásában sok rendezetlen ügy volt. A városképviselő testülete egy felkészültebb városvezetőt akart. 1879-ben Pintér visszavonult, de mint első tanácsnok benne maradt a városvezetésben.

Gazdag vagyonos ember volt, nem nősült meg így örököse sem volt. Végrendeletében a vagyonát a városra hagyta és ez volt életének legnagyobb és legemlékezetesebb tette.

Hatalmas vagyonának jelentős részét közcélokra adta, így négy ártézi kutat fúrtak a város lakói részére.

• Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Második, bővített kiadás. Jászberény: (kiadó nélkül). 2003.  
• Dr. Szentiványi K. Gyula: Társadalmi Feladatok. Budapest: (kiadó nélkül). 1893.  
• Barabás Imre: Fejezetek az ártézi kútfúrás XIX.-XX. századi történetéből. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiadványa. Szolnok: (kiadó nélkül). 1995.