Mihály Imre Csősz

Gimnáziumban Kecskeméten, majd Pesten tanult. 1855-ben a piarista rendbe lépett és Vácra került. 1858-ban próbaéves tanár lett a magyaróvári gimnáziumban, ahonnan a pesti egyetemre ment teológusnak. Teológiai doktor lett, majd 1863-ban pappá szentelték. Esztergomban és a pesti főgimnáziumban lett tanár. 1865–1886 között a Nyitrai Piarista Gimnáziumban tanított, és később igazgatója is volt. 1886–1887-ben Nagybecskereken volt főgimnáziumi hitszónok és tanár. 1887 után pedig Rózsahegyen a szerzetház másodfőnöke, hitszónok és tanár. 1900-ban ismét Vácott működött. Szünidőben beutazta Európa nagy részét. A kecskeméti Szentháromság temetőben nyugszik.

1873-ban római tiberi s arkadi tudományos akadémiák tagja lett. A Magyar Történelmi Társulat tagja volt. Márki Sándorral is levelezett.

• 1878 Ferenc József-rend lovagkeresztje
• Rózsahegy díszpolgára
• több tudományos társaság rendes és levelező tagja volt

• 1866 Theses ex universa theologia. Pestini.
• 1876 A kegyes tanítórend nyitrai gymnasiumának története. Nyitra.
• 1877 Egy tanév a nyitrai r. k. főgymnasium életéből. Nyitra.
• 1878 A kegyes tanító-rendiek temploma Nyitrán. Nyitra.
• 1879 A kegyes tanító-rendiek Nyitrán. Nyitra. (Ism. Századok.)
• 1884 Kegyeletes megemlékezés Horváth Ferenczről. Nyitra.
• 1885 A gymnasiumi ifjuság segélyző-egyesülete. Nyitra.
• 1885 Nyitra város közművelődési viszonyai. Nyitra.
• 1886 A nyitrai gymnasiumi igazgatók. Nyitra.
• 1887 Bonnaz Sándor csanádi püspök félszázados papi jubileuma. Nagy-Becskerek.
• 1888 Eszmék a vallásos nevelésről. Liptó-Szt-Miklós.
• 1889 Töredék egy spanyol utas naplójából. Liptó-Szt-Miklós.
• 1890 A rózsahegyi gymnasium vázlatos történetéből. Rózsahegy. (Ism. M. Állam 139. sz.)
• 1891 Boldog Pirotti Pompilius Maria emlékezete. Liptó-Szt-Miklós.
• 1891 A lelki tehetségek kiképzése s a valódi műveltség. Liptó-Szt-Miklós.

• Illés, P. A. - Juhász-Laczik, A. 2012 (szerk.): Örökség és küldetés - Bencések Magyarországon 1. METEM - Rendtörténeti konferenciák 7/1. Budapest, 327.
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. Horváth Cyrill: Irodalom, Tudomány, Művészet.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• M. Könyv-Szemle 1876, 243.
• Váry Gellért, Huszonöt év a Kegyes-rend Irodalmi Életéből. Vácz, 1877. 23. 43. 64. 65.
• Petrik Könyvészete.
• Szöllősy K., Szerzetes-rendek Története II. 22. és önéletr. adatok.