Mihálffy Balázs

1973-ban a Kaffka Margit Gimnáziumban érettségizett. 1979-ben Gödöllőn szerzett agrármérnöki diplomát, majd ugyanott doktori címet, disszertációját a száraz területek mezőgazdaságából írta. 1980-tól két éven át Líbiában képviselte az Agrobert. 1982-től 1986-ig vízügyi igazgatóként Egyiptomban dolgozott, munka mellett a kairói Azhar Egyetemen tanulta az iszlám vallást, melynek 1983-ban követője is lett. Az Al-Azhar nagysejkje Jad al-Haq Ali Jad Al-Haq 1986-ban sejknek nevezte ki, ezzel ő lett az iszlám első magyar sejkje. 1986 és 1988 között arab lapok európai terjesztője, a kuvaiti al-Qabasz munkatársa.

1993-tól 1998-ig Boszniában végez karitatív munkát a háború alatt, majd 2004-ig újfent Magyarországon él. 2002-2004 között a Bábolna Élelmiszeriperi Rt. vezérigazgatója. Ezután Afrikában vállalkozóként, majd fizikai munkásként dolgozott különböző országokban (Ghána, Zambia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Zimbabwe). 2012-ben tért vissza Magyarországra.

Érvényt szerzett az iszlám vallást 1916-ban elismerő törvénynek, s útjára indította a Magyar Iszlám Közösséget, melynek elnöke maradt egészen 1996-ig (más források szerint csak 1993-ig). Többször kísért állami delegációkat muszlim országokba. 1989-ben II. Hasszán marokkói király meghívta az udvarába, ahol a király trónjáról tartott előadást az iszlámról. Az I. kerületi Mikó utcában mecsetet létesített. Zimbabwéban, Bulawayo városában az egyik mecset imavezetője is volt. Ugyanitt egyik szervezője és elindítója volt a BREAD mozgalomnak. Maliban a muzulmán, keresztény és tradicionális törzsi vezetők bevonásával egyik alapítója volt a JAMA KAFO szövetségnek, mely az afrikai vidék felemelkedését szolgálja. Mihálffy sejk az intézményesített vallásossággal szemben az egyén vallási felfogásának szabadságát hirdeti. Ezen túl a vallások közti párbeszéd híve és annak élharcosa.

2014-től a bécsi székhelyű, halal ellenőrzésre létrehozott európai fatvatanács (European Fatwa Council for Halal Transactions) elnöke. Dr. Martin Andreával, valamint a WESSLING tudományos és laboratóriumi hátterével együtt az első európai szintű halal szabványok (OIC-GFSI és EHF-GFSI) szerzője (2016).

Az általa vezetett fatva tanácsot Iránban hatóságként ismerik el, mely döntéseit halal tárgykörben, Európa területi hatállyal hozhatja meg. Erről 2015-ben Teheránban egyezmény született, melyet 2016-ban az Osztrák Kereskedelmi Kamarában megerősítettek.

Mihálffy Balázs a Kegyes Korán egyik magyar fordítója. Munkája szöveghű, de régies és nehézkes nyelvezetű. A Mihálffy-féle fordítás Pakisztánban, Karacsiban az Edhi International Foundation Inc. gondozásában jelent meg. Ezidáig (2016) az egyetlen, melyet muzulmán vallási körök hitelesítéssel láttak el. 30 éves kutatómunkával Mihálffy 2017-ben egy 2368 oldalas Korán-fordítást és értelmezést adott közre angol és magyar nyelven, ami a maga nemében egyedülálló, mert eddig ugyanaz a személy nem fordította le kétszer ugyanazt a szentírást.

Mihálffy munkája nem az első Korán-fordítás. A legrégebbi a 19. századi, ún. "Kassai Korán", majd 1947-ből ismert Hollósi Somogyi József töredékes fordítása, mely az Officina könyvtárnál jelent meg. Ezt követte Simon Róbert orientalista értelmezése.

Mihálffy Balázs publicista is. Cikkeiben, írásaiban kritizálja a globalizációt, a gyarmatosítást és Afrika kizsákmányolását. Véleményét az iszlám világ autentikusnak tartja, figyelemmel kíséri és számos nyelven jelenítik meg tudósításokban.

Könyvei

• Mosoly a pokolból (Bosznia frontjaitól az afrikai bányákig - önéletrajzi regény),
• MPILO - Nem csak mesék Afrikáról (Fekete történetek a fekete kontinensről)

Cikkei

• Írói blog
• Ötletek vezetőinknek
• Előszó a Bread mozgalomhoz
• A Falanszter előtt
• Halal témakörben

• PIM

• Dr. Mihálffy Balázs: Kurán (Korán) (MEK)
• https://www.scribd.com/doc/97857393/Dr-Mihalffy-Balazs-Koran
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.