Quick Facts
Biography
Isten szolgája Marton Boldizsár P. Marcell OCD (Kiskomár, 1887. szeptember 9. – Budapest, 1966. május 29.) karmelita szerzetespap, író. Boldoggá avatása folyamatban van.
Élete
Marton Boldizsár 1887-ben született a mai Zalakomáron, az akkori Kiskomár településen. Gimnáziumi tanulmányait a keszthelyi premontrei gimnáziumban kezdte, majd a nagyszombati főgimnáziumban fejezte be. 1905-től Budapesten magyar-latin-görög szakos hallgató.
1910-től Petrozsény, majd később 1914-től Zalaegerszegen kezdett tanítani. Pedagógiai munkájával mind kollégái, mind pedig tanítványai maradéktalanul elégedettek voltak. Bár mélyen vallásos családból származik, de egyetemi tanulmányai alatt eltávolodott a hittől, s el is fordult tőle, ezért 16 évig nem járult szentségekhez. 1916-ban önként - egy kétgyermekes apa helyett - bevonult a hadseregbe, ahol hadnagyi rangfokozatba kerül és Albániába kerül szolgálatra. Ez alatt zajlik le egy megtérési folyamat, aminek végén 38 évesen kérte felvételét a kármelita rendbe. 1925. július 3-án Győrött lépett a rendbe, július 16-án öltözött be. 1929. július 16-án teszi le örök fogadalmát, 1930. június 14-én szentelték pappá.
Örök fogadalma és felszentelése után újoncmester, hitszónok és gyóntató a rend győri rendházában, majd 1943-ban helyezik Budapestre. Az 1940-es évek második felében országos hírű prédikátor és gyóntató lett. Többek között Boldog Apor Vilmos és Mindszenty József gyóntatója volt.
1950-től miután a szerzetesrendeket feloszlatták a működési engedélyét megvonták. A veszéllyel nem törődve lelki gondozói feladatait tovább folytatta egészen 1966. május 29-én, pünkösdvasárnap bekövetkezett haláláig. Győrben a Kármelita templomban temették el.
Kanonizációja
Boldoggá avatását már Mindszenty József is szorgalmazta. A rendszerváltás után indította el hivatalosan boldoggá avatási eljárását a Kármelita rend magyar rendtartománya. 2007. augusztus 16-án Szentek Ügyeinek Kongregációja erre vonatkozóan kiadott rendelkezése értelmében megtörtént hamvainak kánoni azonosítása, majd maradványait a budapesti Karmelita templomban erre a célra előkészített sírhelyen, a Fájdalmas Szűzanya oltára előtt helyezték el.
Irodalmi munkássága
- Mária ruhájában - Szentbeszédek. Győr, 1935.
- A bizalom szentje - Kilencnapi ájtatosság elmélkedésekben Nagy Szent Teréz tiszteletére. Győr, 1939.
- Mária kezében - Szentbeszédek. Győr, 1940.
- Kolostori iskola a Kármelen I-II., Budapest 1943, illetve II. kötet: 1946
- A Kármelhegyi Boldogasszony tisztelete 9 elmélkedésben. Budapest, 1948.
Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap