Lázár Mihály

Lázár Dávid alkirálybíró fia, ősi székely család sarja. Tanulmányait a székelyudvarhelyi és nagyenyedi református kollégiumokban végezte, majd a marosvásárhelyi királyi ítélőtáblán és az udvari kancelláriánál gyakornoskodott. 1846-ban az erdélyi országgyűlésen berecki képviselő volt. A szabadságharc alatt Szabó Nándor seregében szolgált mint nemzetőr-kapitány. A szabadságharc után hét évi várfogságra itéltetett, melyből azonban a közbejött amnesztia folytán csak két évet kellett kiállania. Hazajőve az egyház terén működött; a Rikán belőli református egyház 1859-ben főgondnokának választotta. Az alkotmányos élet lendületével, 1867-ben kézdiszéki alkirálybíróvá és nemsokára ezután Háromszék és Miklósvárszék igazgató alkirálybírájává választatott. 1869-ben Felső-Fehérmegye hídvégi járását és ezen ciklus után a kézdivásárhelyi kerületet képviselte az országgyűlésen, míg 1872-ben Székelyudvarhely, Oláhfalu, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Bereck, Sepsiszentgyörgy és Illyefalva székely városok főispánja lett. 1875-ben Háromszékmegye főispánja volt, mely állásától azonban a közbejött kormányválság folytán csakhamar megvált. 1878-tól a kézdivásárhelyi választókerület küldötte a képviselőházba, ahol a mérsékelt ellenzék tagja volt. Több ízben képviselte az országos honvédegyleti gyűléseken a háromszéki honvédegyletet és a központi választmánynak is tagja volt. Neje borbereki Gillyén Anna volt.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1878-81. VIII., IX., XI., 1881-84. V. XV. k.).

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Felesége gyászjelentései

• Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
• Országgyűlési almanach. Szerk. Halász Sándor. Bp., Athenaeum, 1886.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.