László Galambosi

Galambosi László (Berkesd, 1928. július 2. – Budapest, 1999. március 11.) magyar költő, író, gyógypedagógus, tanár.

Galambosi László Berkesden született 1928. július 2-án Galambosi Nándor és Vogronics Julianna gyermekeként.

1943-1948 között a pécsi Tanítóképző diákja volt. 1948-1951 között a Gyógypedagógiai Főiskola hallgatója volt.

1948-1973 között a pécsi Gyógypedagógiai Intézet tanáraként dolgozott. Költői pályáján a Jelenkor című irodalmi folyóirat indította el.

• Lengő fényhidak (versek, társszerző (Makay Ida, Bertók László), 1964)
• Sárkányok és tűzfák (versek, 1967)
• A Kőliliom vára (versek, 1970)
• A láng örömei (versek, 1972)
• Az irgalom ágai (versek, 1974)
• Bárány és holló (versek, 1975)
• Lepkekirály (gyermekversek, 1975)
• A forrás lányai (versek, 1977)
• Röptető (gyermekversek, 1979)
• Teremtmények találkozása (versek, 1980)
• Naptollú vándor (válogatott versek, 1981)
• Gyolcsba ölelő (versek, 1984)
• Barangoló (gyermekversek, 1987)
• Szelídíteném a világot (versek, 1988)
• Sarkig tárt élet (versek, 1994)

• Zrínyi-díj (1966)
• Szocialista Kultúráért díj (1977)
• A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1978)
• Janus Pannonius-díj (1984)
• Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1992)
• Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja (1996)

• Hermann Péter: Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf kiadó, Budapest, 1997 ISBN 963 9051 195