László Dózsa

Dózsa László (Budapest, 1942. október 12. –) színész, rendező, érdemes művész. Az 1956-os forradalomban való részvételéért több kitüntetésben részesült, de a forradalomban való szerepvállalását egyes történészek megkérdőjelezik. Fia Dózsa Zoltán (1968) színész.

Artista családban született Budapesten. Édesanyja a népligeti Műszínkör artistája volt. Nagyon korán kapcsolatba került a színjátszással: háromévesen már ő is fellépett. A család a Népligetben élt, míg az ottani komédiás telepet a Rákosi-korszakban fel nem számolták. 1952-ben a családot egy bérházba telepítették, ahol házmesteri feladatokat láttak el. Dózsa ebből eredően már gyerekként tanúja lett a csengőfrásznak nevezett terrornak, annak, ahogy az ÁVH-sok kora hajnalban leptek meg és hurcolnak el polgárokat.

14 évesen a Lehel téri piacon keveredett bele a szabadságharcba, a Szövetség utca és a Rákóczi út kereszteződésénél harcoló, az akkori Magyar Divatcsarnokot védő csoport tagja lett.

Rákóczi út 70., a Magyar Divatcsarnok romjai 1956-ban a harcok után

Állítása szerint 1956. november 5-én elfogták és a Szövetség utca és az akkor a Rákóczi utca sarkán lévő Rákóczi mozi (később Tisza mozi) falánál az elfogott társaival együtt kivégző osztag elé állították. Elmondása szerint egy golyó szétvágta a nyakát és társai holttestei közé zuhant. A szovjet kivégző osztag tagjai a biztonság kedvéért tojásgránátokat dobáltak a holttestekre, amelynek repeszei eltalálták és két szilánk a tarkójába fúródott. A csoport minden tagja meghalt, kivéve őt.

Dózsa visszaemlékezése szerint, amikor az oroszok elmentek magyar civilek jöttek túlélők után kutatva és aki élt még, azokat a Szövetség utcai kórházba szállították, ahonnan azután az Államvédelmi Hatóság november közepén áthurcolta a Mosonyi úti rabkórházba.

Dózsa László önéletírása szerint (Bohóc vérben és vasban) a kihallgatása során a kihallgató ávós majdnem halálra verte: a kínzás során feje rúgások következtében olyan súlyosan megsérült, hogy a klinikai halál állapotába került. Temetésére a Fiumei úti temetőben egy tömegsírban került sor, ahol testére meszet öntöttek.

A sírásó észrevette, hogy mozog és – a tiltás ellenére – megmentette attól, hogy élve eltemessék. Életét a Szabolcs utcai kórházban egy nyolc órás műtét során mentették meg. Koponyáját fémlemezzel foltozták ki, amit azóta is visel. Az egyik interjúban a színész arról beszél, hogy a kádári megtorlás során azért nem találták meg, mivel a nyilvántartásban kartonján az szerepelt, hogy meghalt és eltemették.

Előbb postai segédmunkás volt, majd jelentkezett a Rózsahegyi Kálmán és felesége vezette színiiskolába. Miután az asszony meghalt, leadták a tanulók névjegyzékét a Színház-és Filmművészeti Főiskolára, de egyedül csak őt vették fel a névjegyzékben szereplők közül, 1963-ban. Mivel érettségi bizonyítványa akkor még nem volt, a Balettintézet levelező szakán érettségizett le. A Színiakadémia elvégzése után több színházban is játszott: a debreceni Csokonai Nemzeti Színház (1967–1970), a Madách Színház (1970–1980 illetve 1991-től), a Népszínház (1980–1983), a Nemzeti Színház (1983–1991) tagjaként. 1991-től újra a Madách Színházban játszott.

Számos televíziós sorozatban, játékfilmekben, valamint szinkronszínészként is szerepelt.

Jelenleg az Újpest Színház művészeti vezetője és főrendezője.

Középen Szeles Erika Kornélia vadonatúj pufajkában géppisztollyal felszerelt kölyökfölkelő. A bal sarokban a vitatott fénykép az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára megjelent emlékbélyegen az egyik motívumként is szerepel

1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc napjaiban a budapesti utcákon Michael Rougier, a Life magazin fotósa és Erich Lessing is lefotózott egy gyermekkorú felkelőt. Az egyik elkészült fotó az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére egy Nagy Lajos király úti tűzfalon is megjelent egy falfestményen, amely egy 15 éves fegyveres fiút ábrázolt. A falfestményen Dózsa László nevét tüntették fel.

A falfestmény elkészültéről az RTL Híradó is tudósított és az egyik nézője, Szakács János vitatni kezdte a képen feltüntetett név helyességét. Állítása szerint ugyanis a képen látható fiú neve valójában Pruck Pál (1942–2000), amit a korabeli Life magazinban megjelent fotó képaláírása is alátámaszt.

A kirobbant konfliktus kapcsán Eörsi László történész kutató egy interjúban számos ponton megkérdőjelezte Dózsa 1956-os történetét. Elmondása szerint a Dózsa László által említett tömeges kivégzésre semmilyen forrás (levéltári adat, szemtanú) nincs, noha az Dózsa elmondása szerint a város közepén történt. Valószínűtlennek tartja a Dózsa elmondásában szereplő történetet, miszerint kiskatonák és tisztek adtak volna kiképzést gyerekeknek, illetve a Dózsa történetében felbukkanó és 1956-ban igen ritka Kalasnyikov-gépkarabélyt is. Elmondása szerint nincs a nyilvántartásokban a Dózsa által barátjaként említett és állítása szerint az utcán kivégzett Klein Róbert nevű személy sem. Eörsi elmondása szerint nem léteztek a Dózsa által említett, Divatcsarnok elleni és csepeli légicsapások sem. A történész számos további ponton kérdőjelezi meg a gyermek Dózsa történetét és utal rá, hogy az akkor 14 éves Dózsa 1956-os szerepére semmi sem utal az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában sem.

Baranyi László színművész igazolta, hogy 1956-os harcok során találkozott Dózsa Lászlóval, Jobbágyi Gábor jogász, jogtörténész pedig Eörsi Lászlót személyeskedő és politikai szempontból támadó nyilatkozatban kijelentette: „Biztosan tudom mondani, hogy Dózsa László hiteles személy, a kezében van egy olyan dokumentum, amely azt igazolja, hogy meghalt és eltemették”. Ugyanakkor Eörsi László több állításával szemben érveket nem hozott fel.

A vitatott kép az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára megjelent emlékbélyegen

Schmidt Mária kormánybiztos, az 1956-os emlékbizottság társelnöke vitatja a plakátügyben megnyilatkozókat. Visszautasítva Dózsa 56-os szerepének kétségbe vonását emlékeztetett, hogy Dózsa László számos kitüntetést kapott olyan szervezetektől melyekbe a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, illetve az 1956-os Intézet is delegált szakértőket. Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló információk alapján történt a kép beazonosítása, és hogy a Pruck család 1990 óta nem jelentkezett a téves képaláírás miatt, noha a fénykép a rendszerváltás óta többször is megjelent. Elmondása szerint Pruck Pál 1956-os szabadságharcos tevékenységéről eddig semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre, ellenben köztörvényes bűnöző lett (autófeltörésekkel foglalkozott), és a forradalom lejáratására használták föl propaganda-műsorokban. (sem Pruck Pál, sem a családja nem állította, hogy tényleges szerepet játszott volna a forradalomban s fotózáson kívül.) Schmidt szerint az érintett képben ráadásul nem először ismernek föl különböző személyeket, ugyanakkor a fényképnek ismert egy névaláírás nélküli változata is. Nyilatkozatában elmondta, hogy "Dózsa László már évekkel ezelőtt egyértelműen beazonosította önmagát, ezt egy, a Terror Háza Múzeumnak adott video-interjúban, majd pedig a fotó felhasználásához szükséges írásos nyilatkozatában is megerősítette." A helyzet körül kialakult feszültség feloldása végett Schmidt Mária meghívta Pruck Erikát egy tisztázó jellegű beszélgetésre.

Az 1956-os Intézet – Oral History Archívum Osztályának 2017 áprilisában közzétett jelentése alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a képen nem a színművész, hanem Pruck Pál látható, ahogyan azt unokatestvére és lánya is állította. Ennek ellenére 2017 májusában a Terror Háza Múzeum emlékkiállításán a fényképen még mindig Dózsa László neve szerepelt.

Rainer M. János, az 1956-os intézet vezetője az eset kapcsán azt nyilatkozta, hogy Dózsa László kitüntetéseinek (56-os Emlékérem, Nagy Imre Érdemrend) odaítélésekor nem kérték ki az 56-os Intézet véleményét, sőt, ez utóbbi kitüntetés megadásakor az 56-os Intézetet már meg is szüntették. Hangsúlyozta, hogy Eörsi László nem az egész sorstörténetet, hanem "egyes konkrét állításokat kérdőjelezett meg (másokat egyébként nem), részletesen indokolva azokat. Jól tette, véleményével egyetértek."

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Színház

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 122; ugyanitt huszonhét színházi felvételen is látható.

• Madách Imre: Az ember tragédiája (több szerep)
• Shakespeare: Coriolanus (Brennus)
• Tennessee Williams: Amíg összeszoknak (rendőr)
• Szophoklész: Oidipusz király (karvezető)
• Eugene O’Neill: Amerikai Elektra (Orin)
• Németh László: Bodnárné (Lali, lámpavivő fiatalember)
• Benjamin Jonson: Volpone (Leone)
• Gyurkovics Tibor: Nagyvizit (Dezső)
• Szilágyi Andor: Tóth Ilonka (Grisin, szovjet alezredes)

Film

• Szász Péter: Fiúk a térről (1967)
• Fejér Tamás: Hekus lettem (1972)
• Gyarmathy Lívia: Álljon meg a menet! (1973)
• Gábor Pál: A járvány (1976)

A 80 huszár főszerepében (1978)

• Sára Sándor: 80 huszár (1978)
• Rényi Tamás: Élve vagy halva (1980)
• Szalkai Sándor: Kojak Budapesten (1980)
• Szőnyi G. Sándor: Csak semmi pánik (1982)
• Simó Sándor: Viadukt (1982)
• Fábri Zoltán: Gyertek el a névnapomra! (1983)

Televízió

• Hajdufy Miklós: Farkasok (1972)
• Hungária Kávéház 1–6. (tévéfilmsorozat) (1976)
• Bednai Nándor: Robog az úthenger (tévéfilmsorozat) (1976)
• Vámos László: Sir John Falstaff (1977)
• András Ferenc: Végkiárusítás (1978)
• Horváth Ádám: Mire megvénülünk (tévéfilmsorozat) (1978)
• Szalkai Sándor: Dániel (tévéfilmsorozat) (1978)
• Karinthy Márton: Gazdag szegények (1980)
• Bácskai Lauró István, Mészáros Gyula: Megtörtént bűnügyek (tévéfilmsorozat) A holtak nem beszélnek című része (1980)
• Horváth Ádám: Petőfi (tévéfilmsorozat) (1981)
• Böszörményi Géza: Hungarian Dracula (1983-ban készült, 1988-ban lett levetítve)
• Horváth Tibor: Kémeri (tévéfilmsorozat) (1984)
• Arthur Allan Seidelman: A Friendship in Vienna (1988)
• Brian Gibson: Murderers Among Us: The Simon Wiesenthal Story (1989)
• Rajnai András: Szent Gellért legendája (1994)
• Fazekas Lajos: Kisváros (tévéfilmsorozat) (1998)
• Rozgonyi Ádám: Az öt zsaru (tévéfilmsorozat) (1998)
• Pozsgai Zsolt: Játszó társaság (2015)

Szinkron

195 filmben 172 szerepet szinkronizált.

• 1956-os emlékérem (2005)
• Hűség a Hazához Érdemrend nagykeresztje (2005)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
• Szabadság Hőse emlékérem (2006)
• Nagy Imre-érdemrend (2011)
• Érdemes művész (2011)
• Budapest díszpolgára (2016)
• Újpestért Díj

• Bohóc vérben és vasban. Budapest, Kairosz, 2007.

• A rivaldától a vérpadig és utána / Dózsa Lászlóval beszélget Borbély László. Budapest, Kairosz, 2006.

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Életrajza az MTI oldalán – hozzáférés: 2012. október 27.
• Borbély László: A ​rivaldától a vérpadig és utána Dózsa Lászlóval beszélget Borbély László, Kairosz, Budapest, 2006, ISBN 9639642738
• Borbély László, Dózsa László: Bohóc vérben és vasban, Kairosz Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 9789636620363
• Szobota Zoltán: Akinek három élete van – Hetek, 2005. október 28. IX. évfolyam 28. szám
• Vurstli, vér, rivalda, interjú, eredetimiep.hu
• El ne takarítsd a hullákat, mert az a fedezék! – Indexvideo - videoriport, I. rész, 2012. október 24.
• Aknaszilánkkal a fejében él Dózsa László '56 óta, blikk.hu
• A sírásó meglátta, hogy megvonaglik a kezem – Indexvideo - videoriport, II. rész, 2012. október 25.
• '56 szörnyűségei: Sírásó mentette meg az élve eltemetéstől Dózsa Lászlót, blikk.hu
• Tizenhat évesen életfogytig elsőfokon – Indexvideo - videoriport, III. rész, 2012. október 26.
• Dózsa László az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Színházi Adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Hungarian Dracula Filmkatalógus - Dózsa László, filmkatalogus.hu
• ↑ 168 óra, 2016.11.02.: Sándor Erzsi: Szemtanúk híján – Dózsa László legendájáról. 168 óra, 2016. november 2. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
• Szabó László: Két fénykép nyomában Népszabadság, 1982. február 13. 12. old.
• Interview With László Dózsa, The Revolutionary Who Survived His Execution, Was Declared Officially Dead, and is Today the Director of the Újpest Theater - Hungary Today, hungarytoday.hu

• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983.
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Davaj-gitár és Pesti Srácok – Két kötelező Stefka-dokumentumfilm 1956-ról, pestisracok.hu
• Dózsa László - Fáklya repeszekkel portréfilm Dózsa László színművészről, youtube.com
• Dózsa László: „Anyám emlékét és ötvenhat szellemiségét gyalázzák az engem támadók”, szegedma.hu