László Bartus

Bartus László (Budapest, 1961. július 21. –) magyar újságíró, író, lapkiadó, szociológus, tanár. Az Amerikai Magyar Népszava tulajdonosa és publicistája, oknyomozó újságíró, számos nagy, közéleti visszhangot keltő tényfeltáró újságcikk szerzője. Munkásságát több elismeréssel díjazták. Hat könyve jelent meg.

A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola magyar-népművelés szakán szerzett tanári diplomát 1986-ban. Tanulmányait Debrecenben folytatta, ahol a Kossuth Lajos Tudományegyetem filozófia szakán végzett 1989-ben, majd Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szociológus diplomát szerzett 1992-ben. Látókörét tovább szélesítve két évig volt a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia levelező szakos hallgatója, másfél évig tanult a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmelmélet szakán. Jelenleg doktori disszertációját készíti a Kereszténység és az antiszemitizmus témakörében.

Újságírói pályafutását megelőzően több területen is tevékenykedett, dolgozott mozivezetőként (Petőfi Mozi, Esztergom, 1985-87), művelődési központ igazgató-helyetteseként (Általános Művelődési Központ, Esztergom, 1987-89), és az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola Közművelődés Tanszékének tanársegédjeként (1989-92). Éveken át tagja volt a Magyar Filmklubszövetség elnökségének. A sajtóban a kilencvenes évek elején kezdett dolgozni, 1992-94 között a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, majd a Fekete Doboz Alapítvány szerkesztő-riportere lett (1994-95). Ekkor készítette el Elbert Márta és Upor Péter társszerkesztőkkel, Jávor István operatőrrel a Vannak tartozások című filmjét, amelynek szerkesztő-riportere volt. A filmet a Magyar Filmszemlén és a Magyar Televízióban is bemutatták. 1995-ben elnyerte a Soros Alapítvány Tényfeltáró Újságírás Díját. 1995-1998 között a 168 Óra újságírójaként dolgozott, majd a Világgazdaság (1998-2001), ezt követően pedig a Magyar Hírlap munkatársa lett. Ezen kívül is számos jelentős napi- és hetilapba adott írásokat 2000 után (Élet és Irodalom, Népszabadság, Népszava, Beszélő, 168 Óra). 2001-től a Hócipő rendszeres szerzője. 2003 után számos médium időszakos és állandó amerikai tudósítója (168 Óra, Népszava, Független Hírügynökség, Hócipő). Jelenleg is rendszeresen publikál. Oknyomozó újságíróként tényfeltáró munkájához jelentős ügyek kapcsolódnak, a Fidesz-közeli korrupciós ügyek egyik feltárója, nevéhez fűződik az Agrobank-ügy részleteinek kikutatása, az olajbotrány kirobbantója, az egészségbiztosító munkatársainak megfigyelését nyilvánosságra hozó gyógyszer-gate ügy leleplezője, számos cikke jelent meg a pártfinanszírozás visszaéléseiről, tényfeltáró cikkei világítottak rá a rendőrség és az alvilág összefonódására, az orosz maffia rendőrségbe való beépülésére, a leszámolásos merényletek hátterére, ezekről később könyvet is írt Maffiaregény címmel. A kilencvenes években sorozatban jelentek meg cikkei a szélsőjobboldali szervezetek és a politikai pártok kapcsolatáról, a szkinhedmozgalom hátteréről és támogatóiról. Számos cikket írt az antiszemitizmus ellen, kiemelten foglalkozott az emberi jogi kérdésekkel, a cigányokkal szembeni diszkriminációval, a szegényeket és hajléktalanokat sújtó embertelen bánásmóddal.

Az elektronikus médiában is gyakran szerepelt, éveken át volt a Nap-Kelte című közéleti televíziós műsor rendszeres kérdezője, a TV2 reggeli műsorának gyakori lapszemlézője, az MTV újságíró klubjának állandó résztvevője. Oknyomozó cikkei kapcsán a különféle televíziós csatornák rendszeres meghívottja. 2010 előtt a Klubrádió Kontra című műsorának gyakori vendége. Az Országgyűlési Könyvtár adatbázisa szerint 1992 és 2003 között több mint ötszáz oknyomozó cikket, riportot, interjút és parlamenti tudósítást készített.

2003 óta az Egyesült Államokban él, ahonnan különböző magyar napilapokat, hetilapokat (Népszava, 168 Óra, Hócipő) tudósított, a megszűnt Független Hírügynökség amerikai tudósítója volt. 2005-től társtulajdonosa, majd 2009 óta egyedüli tulajdonos-kiadója az Amerikai Magyar Népszava Szabadság című amerikai-magyar újságnak, a lapot kiadó Olivia Media and Publishing Corporation tulajdonos-elnöke. A lapot 1891-ben alapították Clevelandben, ez a világ legrégebbi magyar nyelvű lapja, amely megalakulása óta soha nem szűnt meg és nem szünetelt.

Tanított a Népszabadság újságíró iskolájában és az ELTE Szociológia Tanszék által indított médiaképzésben. Három éven át volt a Vitéz János Tanítóképző Főiskola Közművelődés Tanszékének tanársegédje, a filmterjesztő képzés koordinátora.

• Fesz van (1999)
• Varga Zoli disszidál (2000)
• Jobb magyarok - A szélsőjobb útja a hatalomhoz (1990-2000) megjelent 2001-ben
• Maffiaregény (2001)
• Megint Pelikán (2003)
• Az Unió első fasiszta állama – Válogatott írások 2010-2015 (2016)

• Soros Alapítvány Tényfeltáró Újságírás Díja – szerkesztő-riporter /Fekete Doboz Alapítvány által készített Vannak még tartozások című filmért/társszerkesztők: Elbert Márta és Upor Péter, operatőr: Jávor István, Vas Zoltán, Vágó: Krizbai Zoltán (1995)
• Tolerancia Díj Második Fokozata (1995)
• Citibank Minőségi Újságírásért-díj, 2. helyezett (2000)

Majdnem harmincéves koráig a Naszály labdarúgó csapatának középpályás labdarúgója volt. Éveken át hosszútávfutó volt, jelentős versenyeken vett részt, időnként ma is elindul futóversenyeken. Három alkalommal játszott a magyar újságíró labdarúgó-válogatottban.

• Amerikai Népszava
• Népszava cikkek
• Hócipő
• Beszélő online

• Országgyűlési Könyvtár