László Bánáss

Bánáss László (Pozsony, 1888. október 14. – Budapest, 1949. április 20.) veszprémi püspök.

Ifjúkora, út a püspökségig

Édesapja katonatiszt volt. Mivel Bánáss László születése idején Pozsonyban szolgált katonaként, így a későbbi püspök ott született. Hatan voltak testvérek. Római katolikus vallásban nevelkedett. Középiskolai tanulmányait is Pozsonyban kezdte, majd Budapesten a piaristáknál érettségizett. Azt követően Innsbruckban jezsuitáknál teológiát és Rómában pedig egyházjogot tanult. Jogi doktor volt, aki diplomatának készült.

Nagyváradon 1912. augusztus 27-én szentelték pappá, majd Rómában elvégezte a diplomáciai főiskolát. Tábori lelkész, 1919-től 14 éven át Nagyváradon az orsolyita apácák lelkésze és iskolájuk igazgatója. Pápai titkos kamarás, 1925-től egyházmegyei tanfelügyelő, 1926-tól karnagy a nagyváradi székesegyházban. Szentmisét is komponált a váradiak részére. A harmincas évek elején az Erdélyi Lapok kiadói bizottságának tagja. Főként zenei tárgyú cikkeket írt romániai magyar lapokba. 1942-től nagyszalontai, majd debreceni plébános és nagyváradi kisprépost (július 12.).

Rövid politikai pályája, majd püspöksége

1944. december 1-én Debrecenben részt vett a fasisztaellenes nagygyűlésen, és aláírta azt a kiáltványt, amely a háború befejezésére, valamint az ellenállásra buzdította a magyar katonákat. Saját plébániáján adott helyett az Ideiglenes Nemzeti Kormány ülésének. Tagja lett a Debreceni Nemzeti Bizottságnak, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, valamint annak politikai bizottságának is és a város törvényhatósági bizottságának. Amikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre költözött, akkor közéleti szerepvállalása is csökkent.

Serédi Jusztinián esztergomi érsek még a front idején, 1945. márciusában hunyt el. Serédi utódjául a háború végeztével '45 szeptemberében XII. Piusz pápa Mindszenty Józsefet nevezte ki, aki akkor a veszprémi püspöki tisztséget látta el. Érseki kinevezése miatt a veszprémi püspöki szék megürült. XII. Piusz pápa Bánáss Lászlót először a város apostoli kormányzójává, majd 1946 szeptember 4-én veszprémi püspökké nevezte ki. November 30-án szentelték fel Debrecenben. Kihelyezett káplánságot létesített Dákán, Nagyacsádon és Gézaházán. Lelkészséget hozott létre Nagygyimóton és Pápán, plébániát állított fel Veszprémben a Világ Királynője-templomnál. Átszervezte a pápai egyházkerületet. Az Ő idejében premontrei apácák telepedtek le Bakonyoszlopon és Nyárádon. Csupán egyszerű fekete reverendát hordott. A visszaemlékezések szerint, amikor a fővárosban járt, nem hivatali autóval, hanem a tömegközlekedésen utazott. A vallásközi béke megteremtésén fáradozott. A veszprémi székesegyház altemplomában nyugszik. Neve – saját kérésére – nincs feltüntetve a sírboltján, ahol csak hitvallása olvasható:

Politikai és egyházi gondolkodása

Rövid politikai pályafutása alatt a nemzetiszocialista és a fasiszta nézetek visszaszorításáért dolgozott. Tevékenységének központjában az oktatás újbóli megszervezése volt. Püspökké történő kinevezése után pedig az egyház és az állam viszonyának rendezésén fáradozott. Mintegy előrevetítve a második vatikáni zsinat szellemiségét a vallások megbékélését hirdette és kereste.

1946-ban már püspökként karácsonyi körlevelet intézett a veszprémi egyházmegye híveihez. A körlevél tartalmi megszövegezését teljes egészében Kovrig Béla elismert katolikus szociálpolitikusra bízta. Ez az írás az egyház társadalmi tanításának foglalatát jelentette, amely később az alakuló félben lévő Demokrata Néppárt programjába is beépült.

• Ijjas Antal: Sírontúli üzenet. = Új Ember, 1960. november 27.
• Saád Béla: – . = Tíz arckép. Bp. 1963.
• Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Bp. 1994.

• Bánáss László életrajza. Ideiglenes Nemzetgyűlés Almanachja, 1944-1945.. www.ogyk.hu. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
• Bánáss László életrajza. www.paplak.hu. (Hozzáférés: 2015. február 12.)
• Bánáss László szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis.. www.barankovics.hu. (Hozzáférés: 2015. február 12.)