Lajos Tardy
Quick Facts
Biography
Tardy Lajos (Kallós Lajos, Budapest, 1914. július 28. – Budapest, 1990. január 10.) művelődéstörténész, író, műfordító, heraldikus, a történelemtudomány doktora (1973).
Életpályája
Jogi doktorátusát a budapesti tudományegyetemen szerezte. A második világháború alatt katonaként szolgált, később Kijevbe és [Grúzia|Grúziába]] került, mint hadifogoly. Miután hazatért, jogász volt az Igazságügyi Minisztériumban. 1950-ben létrehozta az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát (OFFI), melynek egyben 1955 tavaszáig az igazgatói tisztét is betöltötte. Állásából fegyelmi büntetéssel távolították el, koholt vádak alapján ítélték több évi börtönbüntetésre. 1956 decemberében mentették fel, majd sor került rehabilitálására. Perének történetét a Kritika c. folyóirat 1984. 8. száma közölte. 1956 után is mellőzésnek volt kitéve, így vásárcsarnokban, majd könyvkereskedősegédként dolgozott. 1960-ban az Országos Széchényi Könyvtárhoz került, ahol mint tudományos főmunkatársat alkalmazták. 1969-től egészen nyugállományba vonulásáig volt az MNM osztályvezetője. Évtizedeken keresztül foglalkozott a magyarok múltjának kutatásával, a magyar művelődéstörténet több olyan vonatkozásra derített fényt, amely kapcsolatban áll a grúzok kultúrájával. Tudományos munkássága mellett regényírással, valamint szépirodalmi művek angolból olaszból, oroszból történtő fordításával is foglalkozott. Tanulmányait a Filológiai Közlönyben, a Századokban, az Irodalomtörténeti Közleményekben, az Antik Tanulmányokban és napilapokban publikálta.
Fontosabb munkái
- Balugyánszky Mihály (szakkönyv, Bp., 1955);
- Fejezetek az orosz–magyar orvosi kapcsolatok múltjából. (szakkönyv, Schultheisz Emillel, Bp., 1960);
- Jakub bej (regény, Bp., 1963);
- Világjáró Besse János (regény, Radó Györggyel, Bp., 1963);
- A tokaji Orosz Borvásárló Bizottság története (1773–1798) (szakkönyv, Sárospatak, 1963);
- A magyarországi járványok történetéből (szaktanulmány, Schultheisz Emillel, Bp., 1964);
- Régi magyar követjárások Keleten (szakkönyv, Bp., 1971, 1983);
- Rabok, követek, kalmárok az Oszmán birodalomról (antológia, válogatta és bev. Bp., 1977);
- Régi hírünk a világban (történelmi esszék, Bp., 1979);
- A tatárországi rabszolga- kereskedelem és a magyarok a XIII-XV. században (szakkönyv, Bp., 1980);
- Régi feljegyzések Magyarországról (tanulmánygyűjtemény, Benda Kálmán utószavával, Bp., 1982);
- Szaggatott krónika (visszaemlékezés, Bp., 1986);
- Kis magyar történetek (tanulmánygyűjtemény, Bp., 1986);
- Kaukázusi magyar tükör (tanulmánygyűjtemény, Bp., 1988).
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- PIM
- Tardy Lajos orvostörténeti vizsgálódásai. Kapcsolattörténeti kutatások. Összeállította: Tardy János. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Utószó: Schultheisz Emil. Az orosz szövegrészeket fordította: V. Molnár László. Bp., 2009. MATI – SOMKL. 258 old. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 79.) Részletek: http://real.mtak.hu/29847/
További információk
- Schultheisz Emil: Tardy Lajos (1914–1990) orvostörténeti kutatásairól (2009). http://real.mtak.hu/13454/
- Nagyszámú idegen nyelvű írásának címét közli: Gazda István – Tardy János – Bodorné Sipos Ágnes: Tardy Lajos (1914–1990) művelődéstörténész, orvostörténész, szakfordító, a történelemtudomány doktora rövid életrajza és életmű-bibliográfiája. Készült születésének 100. évfordulója tiszteletére (2014). http://real.mtak.hu/13435/