Lajos Gecsényi
Quick Facts
Biography
Gecsényi Lajos (Tápiósüly, 1942. június 2. – ) magyar levéltáros, történész, címzetes egyetemi tanár.
Élete
Gecsényi Lajos 1942. június 2-án született Tápiósülyben Gecsényi Lajos és Losonczi Katalin gyermekeként.
1956-1960 között a nagykátai Damjanich János Gimnáziumban tanult. 1960-1962 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-könyvtár szakán kezdte, majd 1962-1965 között történelem-levéltár szakon fejezte be.
1965-1974 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Párttörténeti Intézet Archívumában levéltárosként dolgozott. 1969-1974 között, illetve 1993-1999 között az ELTE BTK megbízott előadója, 1999-2002 között docense volt. 1971-ben bölcsészdoktor, 1994-ben a történettudomány kandidátusa címet szerzett. 1974-1987 között, valamint 1994-1997 között Győrben a megyei levéltár igazgatója volt. 1978-1984 között a győri Műhely című folyóirat alapító főszerkesztője volt. 1985-1992 között a Levéltári Szemle főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1987-1994 között Magyarország képviselője volt az Osztrák Állami Levéltárban. 1991-1997 között a Bécsi Napló szerkesztőségi tagja volt. 1991-1996 között a Magyar Levéltárosok Egyesületének választmányi, 1995 óta pedig a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi tagja, 1999-2007 között ügyvezető alelnöke volt. 1996 óta a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának, valamint a Magyar-Osztrák Történész Vegyesbizottságnak tagja. 1995-1999 között a Történelmi Szemle rovatvezetője, 1999-2006 között a szerkesztő-bizottság tagja, 2005-2012 között felelős szerkesztője. 1997-2008 között a Levéltári Közlemények főszerkesztője volt. 1997-2002 között, illetve 2003-2009 között a Magyar Országos Levéltár főigazgatója volt. 1997-2003 között az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottságának tagja volt. 1998-tól 11 évig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Levéltári Kollégiuma elnöke volt. 2001-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2001-2007 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője volt. 2002-2003 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgató-helyettese volt. 2004 óta címzetes egyetemi tanár. 2004-2007 között a Nemzeti Kulturális Alapprogram Bizottságának, 2009-től a Levéltári Kollégiumnak a tagja, illetve utóbbinak vezetője 2011-ig. A Századok c. folyóirat szerkesztő-bizottságának (2007-2011 és 2015-)[forrás?] és a szerkesztőségnek a tagja (2012-2015). Tagja a Nagy Imre Alapítvány kuratóriumának 2003 óta. 2010-től nyugdíjas, a MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa (2010-2012), a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság magyar tagozatának helyettes vezetője (2011-2012), a História Alapítvány elnöke 2011-től. A Világtörténet c. folyóirat felelős szerkesztője.(2011) Az Ungarn-Jahrbuch. Zeitschrift für interdisziplinäre Hungarologie (München-Regensburg), a Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények és az Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztő bizottságának tagja. A Nagy Imre Emlékház mb. igazgatója (2012-2015).A Holocaust Közalapítvány kuratóriumának (2001-2006), felügyelő bizottságának (2015-) tagja.
Kutatási területe a 16-17. század gazdaság- és társadalomtörténete, illetve a 20. században a magyar-osztrák kapcsolatok története.
Művei
- Bártfa város hegyaljai szőlőgazdálkodása 1485-1563 (1966)
- Városi és polgári szőlőbirtokok és borkereskedelem a Hegyalján a XV-XVI. század fordulóján (1972)
- Városi önkormányzat a XVII. században Győrött (1986)
- Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században (1988)
- Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái I.-III. (1990-2004)
- A 16-17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez. (Az erődváros megjelenése) (1991)
- Az Edlasperg ügy. Magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében (1993)
- Das ungarische Palais in Wien. Die Botschaft der Republik Ungarn (társszerző, 1994)
- Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez. (1995)
- A magyarok krónikája. szócikkeket írt(Összeállította és szerkesztette Glatz Ferenc) (1996)
- "Török áruk" és "görög kereskedők" a 16-17. századi királyi Magyarországon (1998)
- Routen, Mauten und Dreißiger in Westungarn im Jahre 1668 (1999)
- Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1956-1964 (2000)
- Handelsbeziehungen zwischen Ungarn und den süddeutschen Städten am Anfang der frühen Neuzeit (2001)
- A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és tanácsosai a 16. században (2003)
- A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között - társszerző (2003)
- Sub clausula. Dokumentumok a forradalom történetéhez. - társszerkesztő Máthé Gáborral (2006)
- Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945-1956 (2007
- Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (2008)
- Sub clausula. Dokumentumok két békeszerződés - Trianon, Párizs - történetéből - társszerkesztő Máthé Gáborral (2008)
- Sub clausula. Dokumentumok a politikai rendszerváltozás történetéhez. A Grand Strategy - társszerkesztő Máté Gáborral (2009)
- Korrupció és harmincadkerülés. A felső-magyarországi harmincadügyről 1648-1660 (2009)
- A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc a Magyar és az Udvari Kamara elnöke 1549-1563 (2011)
- Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára - társszerkesztő (2011)
- Bergauf, bergab. Ungarisch-österreichische Beziehungen 1945-1965 (2011)
* A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970) (2013)
* Főkonzulok, követek és nagykövetek 1945-1990 - társszerkesztő Baráth Magdolnával (2015)
- Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990; 2. jav. kiad.; szerk. Baráth Magdolna, Gecsényi Lajos; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2016 (Magyar történelmi emlékek Adattárak)
Filmjei
- Arcélek (2008) (szereplő)
Jegyzetek
Forrás
- MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 9789631787283