Kálmán Tóth

Tóth Kálmán (Budapest, 1907. december 8. – Kolozsvár, 1985.) magyar prózaíró, újságíró.

Budapesten érettségizett 1928-ban, majd napidíjasként Pest vármegyei kistisztviselő volt. 1940-ben került Kolozsvárra, szintén tisztviselőként. 1947–50 között a Világosság című napilap belső munkatársa; 1950–58 között az Állami Magyar Színháznál, 1958-tól nyugdíjazásáig, 1968-ig az Állami Filharmóniánál dolgozott mint közönségszervező.

Az 1930-as évektől gyakran közölt apróbb karcolatokat a Képes Krónikában, a Népszavában, főképp vadászati, halászati témákról. Később ugyanilyen írásai az Erdély, Igazság, Romániai Magyar Szó, Előre, Jóbarát, Magyar Vadász, románul a Tribuna, Vînătorul şi Pescarul Sportiv hasábjain jelentek meg.

• Kagur, a farkas (regény, Bukarest, 1959);
• Gergő (regény, Bukarest, 1960);
• Szelek barlangja (Baga­méri Bélával, tudósítás, Bukarest, 1961);
• Vadászösvényen (regény, Bukarest, 1962);
• Kaland a Pisztrángos-völgyben (regény, Bukarest, 1963);
• Széltörésben (regény, Bukarest, 1966);
• Poncsó, a vadmalac (regény, Bukarest, 1971).

• Baróti Pál: Szín ifjúsági irodalmunkban. Utunk, 1961/25.
• Méhes György: Két ifjúsági regény. Igaz Szó, 1963/8.
• Salamon László: Regény, köznapi bonyodalmakkal… Előre, 1966. június 18. *Váradi László: Kagur, a farkas. Utunk, 1969/19.
• Marton Lili: Kagur. Utunk, 1985/12.