Kálmán Szekrényessy

Szekrényessy Kálmán (székelyhídi) (Pest, 1846. július 12. – Budapest, 1923. december 28.) az első magyar úszó, első magyar sportlap-alapító, szerkesztő, író, repülőgép-konstruktőr, több sportág hazai meghonosítója, az MTK és számos sportklub alapítója, dísztagja és elnöke, a Balaton és a Boden-tó első átúszója, az Irodalmi Társulat titkára, dzsidáskapitány, a kerékpár és az erőgép szavunk megalkotója.

Rangos köznemesi családból származott, mely eredetét a 14. századba helyezi. Atyja székelyhídi Szekrényessy József, Széchenyi István belső munkatársa, anyja zadjeli Slacta Etelka írónő. Testvére Szekrényessy Árpád földbirtokos, mecénás az edelényi városi múzeum névadója, valamint Szekrényessy Lajos tárcacikk-író, vitorlázó és Szekrényessy Margit írónő.

Szekrényessy Kálmán életének főbb eseményei:

• 1860/61 A Nemzeti Zenede ének tanszakának hallgatója
• 1862 Első újságcikkei jelennek meg a Pesti Napló és a Nefelejcs hasábjain
• 1864/65 A pesti orvosi egyetem hallgatója
• 1865/66 A pesti egyetemen jogot hallgat
• 1866 nyara Önkéntesként hadi szolgálatra jelentkezett a friaouli 1-es huszárezredhez
• 1866. június. 24. Szekrényessy Kálmán a trani ulánusok (13. ulánus ezred) oldalán részt vett a Custozzai csatában, hol két lőtt, egy szúrt és három vágott sebet kapott
• 1866 nyara Custozzai vitézségéért megkapta az ezüst bátorsági érem másodosztályát

augusztus. 4. „A háború időtartamára” az önkéntes huszárezredhez helyezték át szeptember. 26. Újból a 13. Ulánus ezredhez vezényelték

• 1866/69 A 13. Ulánus ezred hainburgi kadétiskoláját végezte
• 1866. október. 19. Szolgálattételre jelentkezett Tarnopolban, első galíciai (Gácsország) állomásozása

július. 1. A 13. ulánus ezrednél szárnysegéddé neveztetett ki

• 1868. szeptember. 1. Aspiránssá, azaz tisztjelölté neveztetik ki s egyben új galíciai állomáshelyre helyezik át, második galíciai (Gácsország) állomásozása

május 1. A 13. ulánus ezred kötelékében dzsidáshadnaggyá nevezték ki

• 1869. november 1. Szabadkára a 10-ik ulánus regimenthez osztották be
• 1869 Szekrényessy Kálmán tagja lett az 1867-ben alakult Függetlenségi és 48-as Pártnak
• 1870/71 A Porosz–francia háborút a porosz hadsereg oldalán küzdötte végig
• 1870. augusztus 18. Részt vett a gravelott-i csatában
• 1870. szeptember 1. Szekrényessy Kálmán a sedani csatában harcolt
• 1870 szeptember A Párizs melletti Mont Valérien erőd körüli véres harcokban jeleskedett
• 1870. szeptember 19. Ezredével részt vett Párizs körülzárásában
• 1871. március 1. A brandenburgi vértes ezred oldalán bevonult Párizsba
• 1871-1873 Helyőrségparancsnok Galíciában (harmadik Gácsországi állomásozás).
• 1873. május 1. Áthelyezték a Bács-Bodrog vármegyei Péterfalvára (Péterréve), a Tiszában kezdi el rendszeres úszótréningjeit
• 1873 A spanyol polgárháborúban harcolt, Don Carlos madridi herceg oldalán részt vett Bilbao elfoglalásában
• 1873 Az első magyarként úszta át a Gibraltári-szorost Európából Afrikába
• 1875 Dániában békefenntartóként tartózkodott
• 1875 Egyéni bravúrként az Északi-tengerben lévő Helgoland-szigetét úszta körül
• 1875. július Berlinben katonai kiküldöttként van jelen
• 1876 tavasza Utazást tett az Egyesült Államokban
• 1876. június Porosz megbízásra török területre utazott az éleződő szerb-török konfliktust tanulmányozni
• 1876 Először úszta át a Boszporuszt
• 1877. február Cipruson tett utazást
• 1877 Másodízben úszta át a Dardanellákat (Boszporusz)
• 1877/78 Többek között Klapka Györggyel való személyes jó viszony hatására lépett be az orosz-török háborúba a török hadsereg oldalán
• 1877. május Megbízás alapján felméri a háborúban kiemelt szereppel bíró Sipka-szoros erődítményeit
• 1877. július-december 10. Oszmán pasa oldalán hónapokon át tartó hősi küzdelemben védte Plevna földvárát, mely katonai bravúr kivívta a korabeli világ ámulatát
• 1877. december Az első magyarként úszta át a Szuezi-csatornát
• 1878 A Hamburg gőzös fedélzetéről szállt partra Nagy-Britanniában, melyet először utazott be. Huzamosabb időt töltött Londonban a helyi sportéletet tanulmányozva
• 1878 Visszatért Budapestre és mint hírlapíró tevékenykedett
• 1878 Budapesten megjelent a Magyarország és a délszláv tartományok című könyve
• 1879. április 24. Egy berlini estélyen "bármely európai" tóban végrehajtandó úszóbravúr teljesítésére kötött fogadást
• 1879. augusztus 4. Német, angol és francia arisztokraták jelenlétében a világon elsőként úszta át a Boden-tavat a németországi Lindau és a svájci Romanshorn között 7 óra 23 perc és 11 másodperces idő alatt. E tettéért sokan a német úszósport megalapítóját tisztelik benne. Ennek alkalmából I. Vilmos német császár is elismeréssel méltatta Szekrényessy Kálmán sporttevékenységét
• 1879. szeptember Az úszás történetében elsőként teljesíti a Tihany-Balatonfüred-Tihany duplatávot
• 1880. július 23. A Balaton-átúszásra készülve 4 óra 17-es idővel teljesíti a Balatonfüred-Tihany-Balatonfüred közti távot, melyet a hónap folyamán megismétel
• 1880. augusztus 29. Nemzetközi- és Magyarországi elismerést vívott ki első Balaton-átúszásával, mely egyben a magyar úszósport születésnapja is
• 1880. augusztus 29. A balatonfüredi színházban mutatták be: „Miért úszták át a Balatont” c. alkalmi bohózatát, ezzel megkezdte színműírói tevékenységét
• 1880. szeptember Siófok-Balatonfüred-Siófok közötti egyhuzamban végbevivendő, duplatávú versenyúszást tervez
• 1880. szeptember 12. Az első hivatalos magyarországi úszóverseny Szekrényessy Kálmán és Csentéry Kálmán között a viharos és 15 fokos Balatonban, Siófok és Balatonfüred távon. Csentéry 60 perc küzdelem után feladta, Szekrényessy 1 órányi pihenőt tartva úszott célba. Az úszáson jelen volt Jókai Mór is
• 1880. október Európai sportkörökben is nagy elismerést váltott ki úszóbravúrja. Az első magyar úszót a Londoni Vízi-Sport Klub értékes arany díszműtárggyal jutalmazta
• 1881. február Világviszonylatban először tartott repülési bemutatóval egybekötött előadást Berlinben
• 1881 nyara Capri szigetén barátságot kötött az agg Giuseppe Garibaldival
• 1881. június 8. Az olasz Rivičrán tartózkodva a nyílt tengeren Pegliből Genovába úszott. A 19 km-es távot 7 óra 47–es idő alatt teljesítette
• 1881 Ismeretséget és atyai jó baráti viszonyt kötött Kossuth Lajossal. Ettől kezdődően, annak haláláig évi rendszerességgel kereste fel száműzetésében. A kormányzó nyolc ízben intézett hozzá levelet
• 1881. június 23. Szekrényessy Kálmán az olaszországi Velence lagúnái között folytathatta a betegsége miatt félbeszakadt úszótréninget
• 1881. július 5. Második helyezést ért el a Bécsben megrendezett 5,1 km –es, a nussdorfi csúcs és s Reichsbrücke közötti nemzetközi dunai úszóversenyen
• 1881. július 6-7. Bécsben ismertette nyílt előadás keretében legújabb repüléssel kapcsolatos kutatási eredményeit
• 1881. július 8. Szekrényessy Kálmán az országban elsőként úszta meg a Vác-Budapest (Margit-híd) közötti több mint 30 km-es távot. Ideje 4 óra 22 perc volt
• 1881. július 10. Az első magyarországi úszóverseny legjobb magyarjaként (2. helyezett) ért célba. Jutalmul 20 arany értékű ébenfa tálcán lévő kétszemélyes, relif díszítésű aranyozott ezüst kávéskészletet nyert. Táv: Vác-Budapest (Margit-híd), távolság 31,5 km idő: 5 óra 10 perc. E verseny az európai szárazföld addigi legnagyobb távversenyúszásának számított
• 1881 Részt vett a Milánói Nemzeti kiállításon, melyről tudósításban számolt be
• 1881 Egész esztendőben nem rendeztek a Balatonon számottevő vízisport eseményt, melynek tanulságait levonva a következő esztendőtől jelentős sportrendezvényeket tervez
• 1882 tavasza Szekrényessy Kálmán "Fiuméban időzvén huzamosabb időn át" dr. Némethy Ernőt bevonva, egy balatoni evezősverseny szervezésébe kezd
• 1882. június 29. Szekrényessy Kálmán a hírlapi tudósítója a budapesti evezős (regatta) versenynek
• 1882. július 24. Az Öböl-átúszások (Tihany-Balatonfüred) történetének első versenyén 1 óra 42 perces eredménnyel győz Szekrényessy Kálmán a Tihany-Balatonfüred közötti távon, mely nyílt állóvízben világrekordnak számított
• 1882 nyara Szekrényessy Kálmán három napon át tartó nagyszabású vízisportrendezvényeket rendezett a Balatonon
• 1882. augusztus 23. Szekrényessy balatoni versenyeinek hatására az ez alkalomból jelenlévő közéleti – és sportemberek (pl. Jókai Mór stb.) megalapítják a Balatoni Egyletet
• 1882. augusztus 24. Ismételten átússza a Tihany-Balatonfüred közötti távot 1:44-es idővel
• 1882 Hamburgban adott elő aerotechnikai tárgykörben
• 1882. Megírta a később nagysikerrel előadott Ermini című drámáját
• 1882. december 27. Megjelenteti az ország első sportlapját „Sport” címen
• 1883 eleje Elindítja a középosztálynak szánt Szépirodalmi Lapok c. társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági újságját
• 1884 nyara Balatonfüreden tartott légibemutatóval egybekötött előadást
• 1884. augusztus 19. A Balatonfüred-Siófok közötti távevezésének (szandolinban) bajnoka Szekrényessy Kálmán lett 1:47:26-os idővel
• 1884. augusztus 19. Szekrényessy ugyanezen a napon Siófokról-Balatonfüredre is vissza evezett szandolinban 2:16:35-ös idővel
• 1884. augusztus 26. Balatonfüred-Tihany közötti távot (12 fokos vízben) 1:32:17-es idővel ússza meg.
• 1884. augusztus 29. A Balatonban akadály-úszóversenyen vett részt (600 méter, 5 nehéz akadály)
• 1885 farsangja Szabadkán a városi táncteremben mutatta be saját szerkesztésű gépeit
• 1885 március A budapesti Vigadóban ismertette a főváros közönségével addigi repüléstechnikai tapasztalatait
• 1885. július 15. Szekrényessy Kálmán a fővárosi úszóélet fejlesztéséért Margitsziget-Promontor között 20 versenyző részvételével szervezett úszóversenyt, hol ő maga lett a bajnok
• 1885. július 20. Megtartotta második Margitsziget-Promontor közötti úszóversenyét, melynek célja a fővárosi hölgyversenyzés serkentése lett volna. A 12 női versenyző utóbb visszalépett. 37 férfi résztvevő közül Szekrényessy Kálmán lett ismételten a bajnok
• 1886. július Meghívásra ismételten Balatonfüreden tartott légibemutatót és tudományos előadást
• 1886. szeptember 12. A Balatoni Egylet elfogadja javaslatát az augusztus végi balatoni utószezon meghosszabbítása érdekében rendezendő hajóversenyek ügyében
• 1887. március 17. Egy budapesti nemzetközi konferencia alkalmával mutatta be „röpülőgépmintáit” 1887. június Budapesten a Magyar Kereskedőifjak Társulatában „szép számú közönség” előtt röptette gépeit
• 1887 nyara Füreden tartott ugyancsak repülési bemutatóval egybekötött előadást
• 1887. augusztus Propper János kihívójaként tervezi a Balaton hosszában történő átúszását
• 1888. július 12. Budapesten feleségül vette fehérkőaljai Ramazetter Margitot, a sümegi dúsgazdag földbirtokos és jeles mecénás Ramazetter Vince unokahúgát.
• 1888. november 16. Teréz körúti lakásában a zsidó fiatalság megsegítése céljából több társával megalapította a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) sportklubot, melynek utóbb tiszteletbeli elnöke is lett
• 1889. július 14. Az MTK Promontorra szervezett távúszásán Szekrényessy Kálmán viharban, 1:24-es idővel ért célba. Rajta kívül még 6 úszó teljesítette a távot ]
• 1889 táján alapítja 33 vidéki lapot működtető ún. Hírlapvállalatát, melynek célja sajtóorgánumokat létrehozni minden jelentősebb településen.
• 1890 Az Irodalmi Társulat titkáraként tevékenykedett
• 1891 Igazság címen alapítója és szerkesztője lett a Függetlenségi Párt lapjának
• 1892. május 17. Klapka György honvéd tábornok halálakor jelen van annak lakásában.
• 1892 Sopronban nagy sikerrel mutatták be Ermini című drámáját
• 1894. október Újból tréningezni kezd, minek következtében egyhuzamban 4 órát úszik
• 1895 Ebben az esztendőben már bizonyosan dísztagja az Achilles Sport-Egyletnek
• 1895 Ismételt Balaton-átúszásra készülve, immár 6 órát teljesít úszva
• 1895. július 27. Az első újkori Olimpiára való felkészülés jegyében szervezett távversenyúszást, melynek keretében immár negyedszer úszta át (Balatonfüred-Siófok) között a Balatont 8 óra 43-as idővel
• 1896 Szekrényessy Kálmán a Millennium tiszteletére rendezi az első modern magyar úszóversenyt a lágymányosi holt Duna-ágban, saját úszó egyesülete a Duna Sport Egyesület (DSE) szervezésében. Az öt napon át tartó versenyhez Szekrényessy 1200 férőhelyes korszerű nézőtéri tribünt építtetett ki
• 1896 Az úszás sportja szerepel az első újkori olimpián, tanítványa Hajós Alfréd aranyérmet szerzett.
• 1897 után Sikerrel vitték színpadra: Gyémántgyűrű című népszínművét
• 1897 után Elkészült Teleki Mihály c. drámája
• 1903 nyara utoljára, 57 évesen (ötödször) teljesíti úszva a Siófok és Balatonfüred közötti távot
• 1903. július 15. A Budapest-Újpest-Rákospalota közötti szakaszon villamosbaleset éri.
• 1907 Még, mint laptulajdonos játszik szerepet
• 1908. december 2. Vasúti balesetéből kifolyó perében a Királyi Kúria előtt Szekrényessy Kálmán – önmaga védőjeként - elsöprő győzelmet arat
• 1909. augusztus 4. A Boden-tó átúszásának 30. évfordulója alkalmából 130-140 német sportoló és sportklub köszönti "a magyar úszósport élő atyamesterét"
• 1923. december 28. Budapesten 78 esztendős korában, elszegényedve, de lelkes agilitását mindvégig megőrízve, szívszélhüdésben hunyt el
• 1923. december 31. A Rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezik örök nyugalomra

• 1995 nyara Európa legnagyobb nyíltvízi úszóversenye (Balatonfüred-Siófok) végérvényesen a "Szekrényessy Kálmán emlékverseny" nevet viseli.
• 1995 nyara Bajnok Béla szobrászművész bronz plaketten jeleníti meg arcvonásait
• 1995. augusztus 6. Balatonfüred város polgármestere a helyi "Pantheon"-ban, a Balatonfüred-Siófok közötti Balaton-átúszás nyitányaként, ünnepélyes külsőségek között leplezi le nagyméretű domborműves emléktábláját
• 1995 nyara Az első Balaton-átúszás 115. évfordulója tiszteletére külön kiadványban jelenik meg Szekrényessy első úszásának históriája, Nevezetes napja volt Balatonfürednek címmel. E munka először tesz kísérletet az úszó részletesebb életrajzának publikálására
• 1997. augusztus 2. Siófok város a tóparti Rózsakertben, jelentős médiafigyelem közepette avatja fel életnagyságú kőszobrát, mely egyben a város vízparti szoborparkjának nyitó szobra is
• 2001. október 1. Siófokon a sportcentrumtól Kiliti felé vezető, és az M7-es autópálya felett önálló híddal rendelkező utcát Szekrényessy Kálmán utcának nevezik el
• 2005 nyara Napvilágot látott a Balaton-átúszások története című monográfia, mely addigi legbővebb életrajzát közli
• 2005. A Nemzeti Emlékhely – és Kegyeleti Bizottság örök időkre védetté nyilvánította a kőbányai Újköztemető 211-es parcellájában lévő sírját
• 2006. A Révai Új Lexikona publikálja addigi legteljesebb életrajzi szócikkét
• 2006. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Nemzeti Évfordulóink sorába iktatta születésnapját
• 2006. július 14-15-16. A magyarországi Úszó Világbajnokság keretében, Balatonfűzfő és Balatonalmádi között megrendezésre került a „Szekrényessy Kálmán Nemzetközi Szenior Úszóverseny”
• 2008. május-június A Magyar Úszószövetség és az MTK sportklub kezdeményezi Szekrényessy Kálmán földi maradványainak áthelyezését a Fiumei úti nemzeti sírkertbe, mint Nemzeti Panteonba.
• 2008. november 28. Három minisztérium képviselőinek jelenlétében, ünnepélyes külsőségek mellett, mintegy 20 delegáció és a Magyar Honvédség Budapest Helyőrségi Zenekara kíséretével temették újra a Fiumei úti nemzeti sírkertben a Budapest Főváros főpolgármestere által adományozott sírba.
• 2009. október 27. Budapest-Belváros-Lipótváros Önkormányzata Szekrényessy Kálmán első magyar úszónk Ferenciek terén álló egykori lakóházán (Ferenciek bazára) domborműves emléktáblát helyezett el.

Emléktáblája Balatonfüreden

• Önálló kötetek:
  • Der Krieg zwischen Russland und Österreich-Ungarn
  • Die Karpathen-Pässe
  • Die Wehrkraft der Türkei
  • Die Belagerung Bilbao’s
  • Die französische Armee
  • Magyarország és a délszláv tartományok (Bp. 1878)
  • Útirajzok (1879)
  • Beszélyek I-II.
  • Egy ballépés (regény)
• Színművek
  • Érdekes fogadás (vígjáték, 1880)
  • Miért úszták keresztül a Balatont? (bohózat, 1880)
  • Ermini (dráma, 1892)
  • Gyémántgyűrű (népszínmű, 1897 után)
  • Teleki Mihály (dráma, 1903)

• Sport (1882)
• Szépirodalmi lapok (1883)
• Kalocsa és Vidéke (1890)
• Balaton (1890)
• Igazság (1891)
• Ceglédi-Hírlap (1893)
• Futár (1893)
• Bácskai Hírlap (1893)
• Csallóköz (1893)
• Dunaföldvár (1893)
• Szent-Endre (1893)
• Futár (1893)
• Váci-Futár (1893)
• Vinga (1893)

• Szekrényessy Attila: Az úszás apostola c. monográfiája^[forrás?]
• Szekrényessy Attila: Nevezetes napja volt Balatonfürednek. Balatonfüred, 1995.
• Szekrényessy Attila: A Balaton-átúszások története. Aura Kiadó, 2005.