József Sárándi

Sárándi József, eredeti neve: Papp József (Cserepesmajor, Békés vármegye, 1945. március 8. –) magyar író, költő, újságíró.

Szülei: Papp Ernő és Simon Eszter. Levelező tagozaton érettségizett. 1967-1972 között az ELTE BTK magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1968-ban Esztergomban képesítés nélkül tanított. 1970-1985 között az Új Forrás munkatársa volt. 1970-1972 között az Egyetemi Lapok kulturális rovatvezetője volt. 1972-1973 között a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője volt. 1974-1979 között, valamint 1985 óta szabadfoglalkozású író.

Költészetét a drámai életanyag éppúgy jellemzi, mint a vaskosság, a nemiség testi-lelki örömeinek megszólaltatása.

• Vándor az aszályban (vers, 1973)
• Tűzoltók napja (vers, 1976)
• A barbárság kora (vers, 1980)
• A teljesítmény gyönyöre (vers, 1983)
• Útszéli történetek (elbeszélés, 1984)
• Felelet a kérdezőnek (vers, 1987)
• Egy esélytelen magánszáma (válogatott és új versek, 1973-1988, 1989)
• Sorsvonal (1991)
• Ingyencselekvés (vers, 1995)
• Mi az, hogy halhatatlanság? (1997)
• Korvégkezdeteim (regény, 1999)
• Trubadúrdal (válogatott szerelmes versek, 2000)
• Emlékeim egy fürdőhelyről (napló, kisregény, 2001)
• Az írás iszonya (vers, 2002)
• A rendszerdöntögető. Kortörténeti adalékok (regény, 2005)
• Birtokviszony (versek, 2006)
• Fabatka. Levél- és naplókisregény; Sárándi József, Leányvár, 2012
• Hiányuniverzum. Egyberostált régi és új versek; Felsőmagyarország, Miskolc, 2013
• A hitetlenség mágneses viharában. Versvágások, 1-14.; Optima Téka, Bp., 2014

• Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1974)
• József Attila-díj (1977)
• A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981, 1984)
• Alterra-díj (2000)

• Kortárs magyar írók