József Geréb

Geréb József (született Geiger József, Szabadka, 1861. május 1. – Budapest, 1930. június 6.) bölcseleti doktor, irodalomtörténész és főgimnáziumi tanár.

A gimnáziumot szülővárosában végezte s 1878-82-ig a budapesti egyetemen a filológiai s filozófiai előadásokat hallgatta. 1883. június 7-én bölcseleti doktorrá avatták. Még 1882-ben tanári vizsgát tett és Szabadka város megválasztotta a községi főgimnáziumhoz tanárrá, de vallása miatt (izraelita volt) ezen választás ellen nehézségeket támasztottak és így nem foglalhatta el állását. Időközben a budapesti gyakorló főgimnáziumban működött. 1885-ben Trefort Ágoston miniszter az egyetem ajánlatára külföldi tanulmányútra küldte s Berlinben, Münchenben meg Párizsban előadásokat hallgatott és a múzeumokat tanulmányozta. 1885-ben a losonci állami főgimnáziumhoz helyettes tanárrá neveztetett ki; 1888-ban rendes tanár lett.

Programmértekezései a budapesti gyakorló főgimnázium Értesítőjében (1883. Részletek a Herodotoshoz való praeparatiókból), a losonczi főgymnasium Értesítőjében (1886. Sinon csele Vergilius Aeneisében), az Egyetemes Philol. Közlönyben (1885. Restauratiók a berlini olympiai múzeumban), a Magyar Tanügyben (1886. A latin és görög nyelv kérdése), a Fővárosi Lapokban (1894. A toilette bölcsészete.)

• Herodotos vallási és ethikai elvei. Bpest, 1883. (Bölcselet-doktori értekezés.)
• Aristoteles Poëtikája bevezetéssel és jegyzetekkel. Bpest, 1891. (Olcsó Könyvtár 287. sz.)
• Görög vallás és művészet. Segédkönyv az irodalom- és művelődéstörténeti tanításhoz. Bpest, 1891. (Ism. Egy. Philol. Közlöny.)
• Herodotos történeti könyvei. Bpest, 1892-1893. 3 kötet. (Görög és latin remekirók, bevezetéssel és jegyzetekkel, görög és magyar szöveggel. A Magyar Tudományos Akadémia klasszika filológia bizottsága által kiadva.)
• Az Olympos, görög-római mythologia. Bpest, 1893.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar Életrajzi Index

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.