Johannes Hertelius

Johannes Hertelius másképpen Johannes Hertel (Kolozsvár, 1565 – Kolozsvár, 1612) erdélyi szász orvos, Báthory Zsigmond fejedelem orvosa és Kolozsvár város orvosa.

1565-ben született, Dávid Ferenc (Franz Hertel) négy ismert gyermeke közül a legfiatalabb fiúként. Szüleinek és bátyjának halála után Kornis Farkas udvarhelyszéki főkirálybíró udvarában élt Homoródszentpálon.

A páduai jogi egyetemen tanult 1586. november 29-ig, majd Bázelbe utazott tanulmányai folytatására. Johann Jakob Grynaeus kálvinista teológussal folytatott teológia vitája 1587-ben nyomtatásban is megjelent. 1587. szeptember 15-én beiratkozott a heidelbergi egyetemre, 1589-ben pedig visszatért Páduába, ahol orvosi tudományokat tanult. 1591-ben a filozófia és orvostudomány doktorává avatták és nagy elismeréssel illették; erről tanúskodik mellszobra és emléktáblája a Palazzo del Bo-ban. Hertelius botanikával is foglalkozott és kapcsolatban állt kora neves humanistáival és botanikusaival, így például Gian Vincenzo Pinellivel és Carolus Clusiusszal. Megpróbálta elnyerni a páduai egyetem botanikus kertjének vezetői tisztségét, ahol 1592–93-ban Giacomo Antonio Cortusi professzor mellett fél éven át asszisztensként és a botanikus kert felügyelőjeként tevékenykedett. Az állást azonban 1593-ban Prospero Alpini velencei orvos és botanikus nyerte el.

Páduai tartózkodása alatt Hertelius szoros kapcsolatban állt a neves matematikus, geográfus és asztrológus Giovanni Antonio Maginivel (1555–1617), akinek friss és megbízható adatokat bocsátott rendelkezésére szülőhazájának földrajzáról, geológiájáról, flórájáról, faunájáról és kultúrájáról. Ezeket az adatokat Magini a forrás megjelölésével bevette Klaudiosz Ptolemaiosz Geographiae Universae tum veteris tum novae absolutissimum opus című művének új kiadásába. Így Hertelius közvetve hozzájárult az Erdélyre vonatkozó ismeretek elterjesztéséhez a kora újkor szakirodalmában, mivel Ptolemaiosz geográfiájának ez a kiadása legalább húsz alkalommal jelent meg.

Johannes Hertelius feltehetőleg 1594–95-ben tért vissza Erdélybe, ahol Báthory Zsigmond fejedelem udvari orvosa lett Gyulafehérváron. Orvosi és diplomáciai szolgálatai jutalmául 1598-ban a fejedelem Gergelyfáját adományozta neki. A fejedelem 1600-ban történt lemondása után, de legkésőbb 1601-től Hertelius Kolozsváron élt. Itt Bernard Jacobinus városi orvos utódja lett és beválasztották a százférfiak közé. Kolozsvári orvosi ténykedéséről nem állnak rendelkezésre adatok.

• Didaskalia de nobili dicto Davidis: Justus ut palma florebit: tanquam Cedrus in Libano crescet. Basel, 1587.

• Pál Mátyás [Binder]: Kolozsvári orvosdoktorok a XVI.-XVII. század fordulóján. In: Orvostörténeti közlemények / Communicationes de Historia Artis Medicinae 28 (1982, 28), 4, 61-68.
• Paul Binder: Medicii clujeni din secolul al XVI-lea. In: Anuarul Institutului de Istorie Cluj-Napoca 30 (1990-1991), 203-206.
• Robert Offner: Der Klausenburger Arzt Johannes Hertelius (1565-1612) und sein Beitrag in der Beschreibung Siebenbürgens im Giovanni Antonio Maginis Werk: Geographiae Universae tum Veteris tum Novae Absolutissimum Opus (1596). In: Orvostörténeti Közlemények / Communicationes de Historia Artis Medicinae 200-201 (2007), 103-125.
• Robert Offner: Ein bisher unbekannter Brief des siebenbürgischen Arztes Johannes Hertelius an den flämischen Botaniker Carolus Clusius vom 8. Februar 1593. In: Orvostörténeti közlemények / Communicationes de Historia Artis Medicinae 206-209 (2009), 1-4, 225-242.
• Robert Offner / Lore Poelchau / Tim Roder: Beschreibung Ungarns und Siebenbürgens in der Geographia des Claudius Ptolomäus, herausgegeben von Giovanni Antonio Maginini, in: Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 33 (104.) Jahrgang (2010), Heft 2, 193-217.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Johannes Hertelius című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

• Robert Offner: Johannes Hertelius erdélyi orvos 1593. február 8-án Carolus Clusius flamand botanikushoz intézett eddig ismeretlen levele (Könyvszemle - Gaal György) Keresztény Magvető (2010. - 116. évfolyam - 3. szám)