Jenő Ivánfi
Quick Facts
Biography
Ivánfi Jenő (Szeghalom, 1863. október 6. – Budapest, 1922. szeptember 26.) színész és színházi rendező. A budapesti Nemzeti Színház örökös tagja, a Petőfi Társaság tagja (1922).
Élete
Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Elvégezte az országos színművészeti akadémiát, utána Győrbe, majd Szegedre szerződött. A szegedi színház leégése meghívták a kolozsvári nemzeti színházhoz. 1893-ban hosszabb tanulmányútra ment külföldre, ahol megismerkedett Németország, Franciaország, Anglia színészetével, közben Paulay Ede megbízásából drámákat fordított. Hazatérése után, 1893 októberében a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1912-től rendezőként is dolgozott. 1922-ben főrendezővé nevezték ki.
Színészként elsősorban klasszikus drámák szerepeit alakította. Főbb alakításai: III. Richárd (Shakespeare), Oedipus király (Szophoklész), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája).
Színműveket írt és fordított. Lefordította többek között Molière Tartuffe-jét, Friedrich Hebbel Judith-ját, Racine Britannicusát a Nemzeti Színház számára. Cikkei megjelentek többek között a kolozsvári Ellenzékben, a Fővárosi Lapokban, a Magyar Géniuszban, valamint külföldi lapokban.
Munkái
- A mult (drámai költemény, Kolozsvár, 1890)
- A tenger és szerelem hullámai (szomorújáték öt felvonásban. Franz Grillparzer darabjának fordítása, Budapest, 1892)
- Samil a mórok hercege (dráma négy felvonásban; Abonyi Lajossal együtt)
- Sappho (szomorújáték öt felvonásban. Grillparzer darabjának fordítása.) Bemutatták a budapesti Nemzeti Színházban 1893. november 24-én
- Századvégi leányok (színmű három felvonásban) Bemutatták a budapesti Nemzeti Színházban 1896. április 10-én.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.