Janik János

A bölcsészeti pályára készült, de 16 éves korában katonának állt. A franciák elleni hadjáratban több helyütt kitűnt, az olaszok elleni háborúban pedig már tekintélyes szerepe jutott.

A szabadságharc kitörésekor a 18-ik honvéd zászlóalj őrnagyává nevezték ki Komáromban. 1849. január 30-ától mint alezredes és dandárparancsnok lett megbízva a Vágvonal védelmével. Legdicsőbb fegyverténye a június 20-ai nyárasdi ütközet volt, melyben sziklafalként állt ellent az előrenyomuló osztrákokkal szemben és hősies magatartásával megmentette a sereget a veszélytől. Ezt Klapka György tábornok azzal jutalmazta, hogy még a csatatéren ezredessé nevezte ki.

A fegyverletétel után megyéjébe vonult vissza és 1858-ig sanyarú viszonyok közt élt, amikor némi nyugdíjban részesült. A kiegyezés után buzgó tevékenységet fejtett ki a megyei közélet terén és érdemeinek elismeréséül magyar nemességet szerzett.

• Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. jav., bőv. kiad. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.