Imre Breuer

Korán elárvult, nagynénjénél nevelkedett, a veszprémi Piarista Gimnáziumba járt. Egyetemi tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetemen (a későbbi Budapesti Műszaki Egyetem) végezte. Egy rövid ideig a Berlin-Charlottenburg-i műegyetemen is hallgatott előadásokat. Mérnöki oklevelét 1914-ben szerezte a budapesti egyetemen.

Az oklevél megszerzése után a MÁV-nál helyezkedett el, majd az I. világháborúban elkerülhetetlen katonai frontszolgálat után vasúti mérnökként dolgozott a szegedi igazgatóságon. 1921-ben megalapította építőmérnöki vállalkozását. Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt részt vett az oktatás területén zajló nagy építkezési programok megvalósításában. Legnagyobb munkái, amelyeket Erdélyi és Fia céggel társas vállalkozásban végzett, az újonnan épített szegedi egyetemi klinikák épületeinek kivitelezése: Bel-, Bőr- és Nőgyógyászai Egyetemi Klinikák, a Dóm téri Egyetemi Fizikai Intézet, szegedi Építőipari Főiskola.

Budapest, Markó u. 1a.

1934-től mérnöki irodáját és vállalkozását Budapestre helyezte át. A Bauhaus irányzat képviselőjeként nagy számú épületet épített, főként lakóházakat az akkor intenzíven beépülő Újlipótvárosban. A többséget kivitelezőként, de maga is többet tervezett. Legjelentősebb épületei: V. Markó utca 1/a. lakóház, Melinda üdülőház (XII. Melinda út 30/32.).

1944/45-ben vállalkozása és irodája működtetését korlátoznia, illetve „felfüggesztenie” kellett. 1945-ben újra indította tervező irodáját és vállalkozását. Részt vett az újjáépítésben, legjelentősebb munkája a felrobbantott Margit híd vasbeton pályaszerkezetének újjáépítése volt több vállalkozóval munkaközösségben. 1949-ben irodáját az államosítások következtében kénytelen volt megszüntetni. A BUVÁTI-nál helyezkedett el, majd osztályvezetőként innen ment nyugdíjba. 1962-ben hunyt el, haláláról beszámolt a Népszabadság.

Családja

Veszprémben született 1892-ben, apja Breuer Gyula magánzó (megh. 1902), anyja Landberger Mária varrónő volt (megh. 1906). Apai nagyszülei Breuer Éliás veszprémi gabonakereskedő és Sonnenberg Júlia voltak. Anyai nagyszülei Landberger Gábor kapolcsi vegyeskereskedő és Goldstein Háni voltak. Felesége Gonda Mária volt, akivel 1919-ben Dettán házasodott össze. Fiaik: György (1920) általános mérnök, Miklós (1927) vegyészmérnök.

1920-as évek:

• Szeged, SzTE Belgyógyászati Klinika
• Szeged, SzTE Bőrgyógyászati Klinika
• Szeged, SzTE Nőgyógyászai Klinika
• Szeged, Egyetemi Fizikai Intézet (Dóm tér)
• Szeged, Építőipari Főiskola

1934-től:

• Budapest, V. Markó u. 1/a. lakóház (1937)
• Budapest, XIII. Pozsonyi út 22. lakóház (1937)
• Budapest, XIII. Pozsonyi út 39. lakóház (1937)
• Budapest, XIII. Szt. István park 22. lakóház (1937)
• Budapest, XIII. Hollán Ernő u. 52. lakóház (1941)
• Budapest, XII. Melinda út 30/32. üdülőház (1941)
• Budapest, II. Mandula u. 25. társasház (1943)
• Budapest, XI. Lágymányosi u. 28. lakóház
• Budapest, XIII. Victor Hugo (egykor Wahrmann) u. 32. lakóház
• Nyirbogdányi olajfinomító: épületek

• Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Budapest, 1995.
• Ferkai András [és mások]: Pest építészete a két világháború között. Budapest, 2001.
• http://www.omikk.bme.hu/mee/web/fajlok/1918-383-383.pdf
• http://epmuv.omikk.bme.hu/index.php?page=article&id=14420
• Szeged esszenciája a Szentháromság utca. delmagyar.hu (A hozzáférés ideje: 2017. január 30.)
• Szeged. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000.
• Szeged. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000.
• Szeged. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000.
• http://www.comp-press-data.hu/Portal/Archives/Hegy/2003/07/he07.pdf
• Összesítés Belváros-Lipótváros egyedi védelem alatt álló épületeiről. http://belvaros-lipotvaros.hu (A hozzáférés ideje: 2017. január 30.)

• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].