Hugó Szüsz

Quick Facts

was

Referee Association football referee

Work field

Sports

Gender

Male

Birth

30 January 1893 People who share this birthday

Death

20 April 1944 People who died on this day

Age

51 years

The details (from wikipedia)

Biography

Szüsz Hugó (Lublin, 1893. január 30. – Garany, 1944. április 20.) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető.

Pályafutása

Az MLSZ megalakulását követően a játékvezetés kérdéskörével az MLSZ tanácsa, majd Intézőbizottsága foglalkozott. Hivatalos mérkőzéseket csak az vezethet, aki az illetékes bírótestület előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Játékvezetésből 1902-ben Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. AZ MLSZ BB javaslatára NB II-es, 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1904–1908 között a futballbíráskodás második generációjának legjobb játékvezetői között tartják nyilván. A nemzeti játékvezetéstől 1927-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 74.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1904. február 21.	Margitszigeti Sportpálya, Budapest	első NB I-es mérkőzése	Postás SE–33 FC	1 – 0	Zárt kapus
1927. február 27.	Jassim Bin Hamad Stadion, Szombathely	utolsó NB I-es mérkőzése	Sabaria FC–Bástya FC	4 – 0	4500

A Magyar Labdarúgó-szövetség BT terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1919-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 1927-ben a búcsúzott. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában többed magával, 2 (1919. április 6.– 1919. november 9.) találkozóval tartják nyilván.

Az MLSZ JB küldésére több magyar labdarúgó-válogatott mérkőzést irányított.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1919. április 6.	Üllői úti Stadion, Budapest	71. válogatott mérkőzés	Magyarország–Ausztria	2 – 1	35 000
1919. november 9.	Hungária körúti Stadion, Budapest	73. válogatott mérkőzés	Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott	3 – 2	27 000
1927. február 13.	Hungária körúti Stadion, Budapest	profi válogatott	Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott	1 – 1	18 000

1907–1911 között az MTK - vezetőedzőjeként tevékenykedett. 1911-ben a játékvezetői Bíróvizsgáló Bizottság (BB) elnöke. 1917. május 17-én az MLSZ egyik szerveként megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT). A testület tisztikarába intézőbizottsági tagnak, később alelnöknek választották. A (BT 1922-től) Játékvezetői Testület (JT) csupa-szív sportembere, akiben az emberi erények nagymértékben összpontosultak, de nem volt a harc embere. Ebben a korban a játékvezetés bekebelezése ellen a harc volt a fő erény. Az MLSZ megbízásából több alkalommal (1910, 1911) volt a labdarúgó-válogató válogató bizottságának tagja

A JT 25 éves eredményes szakmai munkájának elismeréseként aranyjelvényt, valamint az arany oklevelet adományozott részére. 1932-ben a JT Fischer Mórt a FIFA volt alelnökét és Szüsz Hugót örökös tiszteletbeli tagnak választotta.

Források

Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve - 1958. Sport és Könyvkiadó Vállalat
Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)
dr. Ábrai Zsigmond: Magyar futballbírák könyve - 1935. A Magyar Futballbírák Testülete tulajdona
(1965) „újságcikk”. Játékvezető 1965. VI. évfolyam 9. szám.
Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4