Horváth Sándor

Horváth János nemes származású szűrszabómester és Lázár Julianna fia. A gimnáziumot szülővárosában, a teológiát Eperjesen végezte. 1865-66-ban nevelő volt Bánó Miklós családjánál Kükemezőn (Sáros megye) 1867-ben Jénában volt az egyetemen. Hazatérve előbb Miskolcon nevelő, 1869-től 1885-ig az evangélikus gimnázsiumban tanár és igazgató volt; egyszersmind 1870. májustól a miskolci ágostai evangélikus egyháznál segédlelkészi teendőket is végzett, mint felszentelt lelkész. Az algimnázium megszűnte után a miskolci takarékegylet fióktelepénél Szerencsen működött mint pénztárnok.

A Zemplén-Hegyalja c. lap az ő közreműködésével létesült 1893. január 5-én Szerencsen és ő kezdettől fogva buzgó munkatársa volt a lapnak, melybe költeményeket, társadalmi, vezér- és tárcacikkeket írt; ennek folytatása a Tokaj-Hegyalja 1894-ben, melynek szintén munkatársa és 1895. január 1-től szerkesztője volt, melyben négy vezércikken kívül minden cikket és hírt ő írt.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• PIM