Horváth Sámuel

Sajókazán (Borsod megye) született, ahol atyja Horváth Mátyás néptanító volt. Gimnáziumi tanulmányait Aszódon kezdte és Selmecen végezte, ahol mint kitünő tanuló a Roth-Teleki-féle 100 forintos ösztöndíjban is részesült. A teológiát Pozsonyban végezte, miközben nevelőül meghívást kapott csömöri gróf Zay Károly házához. Bécsben is hallgatta a hittani szakot; azután Aszódra hívták meg segédlelkésznek és egyszersmind nevelőnek is a báró Podmaniczky családhoz. Két év múlva Tiszaföldvár választotta meg rendes lelkésznek. Itt az iskola szervezését mozdította elő. Szép egyetértésben élt az református kartársával, többízben tartván szónoklatot a reformátusok templomában. Hat év múlva a népes Tótkomlós választotta papjának. Itt érte a szabadságharc, melynek következtében mint hazafias érzületű bujdosott egy ideig. Az 1850-es években főesperes lett és egyike volt a pátens ellen küzdőknek. Kiváló buzgalmat fejtett ki a szarvasi iskola megszilárdítása körül. Neki köszöni lételét az ottani tanítóképző is. 1873-ban hivataláról lemondott és nyugalomba vonult. Szép könyvtárát a szarvasi ágostai evangélikus főiskolának hagyta.

Cikke a Protestáns Népkönyvtárban (I. 1857. A keresztyén evang. hitnek jótékony hatása); imája (Emlékszózatok. Szarvas, 1856.); egyházi beszédei a Néptanítók Könyvében (1858. A nagy-szentmiklósi ev. egyházban 1856. okt. 4. a harang felavatása alkalmával); a Margócsy József, Prot. Egyh. Beszédtárában (Kecskemét, 1870.); írt még a Prot. Egyh. és Isk. Lapba s a Sárospataki Füzetekbe.

• Horváth S. márcz. 15. tartott beszéde 1849. Szarvas. (Ugyanez tótúl. Szarvas, 1849.)
• Bucsú Beszéde. Szarvas, 1854. (A makai ág. hitv. fiók-gyülekezetnek anya egyházzá lett kinyilatkoztatása s első rendes lelkésze bevezetésének Ünnepélye cz. munkában Placskó István és Szeberényi Andor beszédével együtt.)
• A valódi evangyélmi lelkipásztornak ismertető jelei. Halotti beszéd, melyet Haan János b.-csabai ev. lelkész temetése alkalmával Csabán 1855. szept. 14. tartott. Szarvas, 1855.
• Magyarhoni ág. hitv. papijog és sors, különös tekintettel a napi kérdésekre. Arad, 1865.
• A keresztyén ev. egyház valódi nagyságra emelésének tényezői. Sárospatak, 1869.
• Kalászok Tót-Komlós multjából és jelenéből...
• Proč my evangelici cirkew nassi ewangelickau draze sobe waziti máme?... Pest, 1872. (Tót egyházi beszéd.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon
• PIM

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.