Holakovszky László

Már az egyetemen diákújságíró volt. Miskolci Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának elvégzése után 1979-ben az Újító feltalálók lapjához került. Az országos lapnál töltött idő alatt számos új találmánnyal ismerkedett meg. Később az Ország-világ hetilapnál dolgozott, amely szélesebb közönségnek szólt, és az első négy színes országos hetilap egyike volt. Szabadon dolgozhatott, amit nagyon élvezett. Egy speciális sztereoszkópot kidolgozó idős fodrászmesterről írt riportjának készítése során megihlette a technikai újítás. A kezdetlegesen megvalósított megoldás lényege az volt, hogy aki belenézett a saját tükörképét más és más frizurákkal nézegethette. A riportalany szabadalmát továbbdolgozva elkészítette a készülék nagyméretű, kivetítős változatát, amelyre azonnal 3000 példányos megrendelést helyeztek kilátásba az NSZK területére. Sajnos a kivitelező hibájából a termékké formálás meghiúsult. Később 100 darab készült belőle. Ezt a berendezést számos találmány követte. 26 szabadalmat jelentet be 25 országban. Többek között a Frizura automatát, a Színvarázst, 4 féle video szemüveget, és a Kronoszkópot. A feltalálót idézve a "Kronoszkóp egy olyan távcső, amellyel nem a jelenbe, hanem a múltba lehet nézni", ezt digitálisan rekonstruált terekkel, vagy archív fényképekből készített panorámaképek segítségével valósítja meg. Többek között Aquincumban, a Szigligeti várban, a Diósgyőri és a Kisnánai várban várban is találkozhatunk a látványossággal. 

Édesapja riporter volt, innen eredeztethető újságírói érdeklődése, 1987-ig újságíróként, tudományos szakíróként dolgozott a Lapkiadó Vállalatnál.

Első díját a saját fejlesztésű „Bellalux” varázstükörért kapta. Az 1988-as BNV-n bemutatott termék OKISZ díjat kapott.

Fejlesztőmérnökként az optikai megjelenítés vált kedvenc területévé. Video-kép megjelenítő szemüvege 25 országban lett szabadalom. Több innovációs díjat nyert folyamatosan fejlesztett találmányával. Írásai a valóságról szólnak irodalmi nyelvezettel. Emellett zongorázott, komolyzenei darabokat írt.

Már a nyolcvanas évek elején, a tévéképernyők növekedésének ellenére felismerte a videó szemüveg jelentőségét. Különlegessége, hogy a készülék segítségével a kép környezete is zavartalanul érzékelhető. A szemüveg használatával tehát úgy látható a nagyfelbontású kép, hogy közben viselője szabadon mozoghat, kommunikálhat, illetve dolgozhat.

A szemüvegre vonatkozó első szerződést a Videotonnal kötötte. Széles Gábor 1996-ban a világpiacon rendkívül jól értékesíthető terméknek nevezte, később az Albacomp vette át és ezresével készült. Vásárolt belőle a Pentagon, a Nokia, több Japán cég és magyar cégek is, akiknél a mai napig használják. Az Amerikai Fegyveres Erők Parancsnoksága is ezt választotta, de a későbbi felbontás és látószög növelési igényre nem volt forrás.

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete bízta meg azzal a feladattal, hogy a romok helyén jelenítse meg a rekonstruált képet. Mindezt úgy oldotta meg, hogy egy távcső szerű, formatervezett oszlopos berendezés tetejére egy video szemüveghez hasonló megoldással sztereoszkópikus elven működő háromdimenziós, 180 fokban körbeforgatható berendezést készített. A három dimenzióban megjelenő környezetrekonstrukció származhat háromdimenziós számítógépes modellből, vagy archív felvételekből összeállított körpanorámából. A rendszert napsütés- és árnyékmérő műszerrel is ellátták, ami lehetővé teszi, hogy a virtuális épületeket az aktuális időjárási viszonyoknak megfelelően jele­nítsék meg. Különösen jelentős az a Kronoszkóp, amelyhez előállította a IXX. század utolsó évtizedéből gyűjtött, a Lánchíd pesti hídfője közelében nagyjából egy pontból készített felvételeket egy körpanorámává.

A kronoszkóp 2011-ben megkapta a magyar szabadalmat és 2012-ben az Európa szabadalmat.

Aquincumban készült el az első Kronoszkóp, amelynek külön dombot emeltek, hogy onnan ókori városi körpanorámát lehessen látni. A második és harmadik a Diósgyőri Várba került. Ezután öt darab került a Kisnánai Várba, majd az Aquincumi helyszínre 100 házat is megjelenítő, mozifilmes technológiára épülő Kronoszkópot építettek. A szigligeti várba három darab került, amelyek háromdimenziós körpanoráma mozgóképen mutatják be az 1690-ben felrobbanó lőszertorony rombolását.

• Genfi Találmányi Szalon – 1993, ezüstérem                                                           
• Concours Lépine Nemzetközi Találmányi Szalon, Párizs, - 1993, Miniszteri Különdíj      
• Impex IX. Nemzetközi Találmányi Kiállítás, Pittsburg (USA) – 1993, Gold Medal 
• Genius ’96 Nemzetközi Találmányi Kiállítás, Budapest – 1996, Nagydíj                
• 2009-ben a magyar műemlékvédelemért létrehozott Forster Gyula Emlékérem (Aquincum – Kronoszkóp, Diósgyőri Vár számítógépes rekonstrukciója)
• Jedlik Ányos díj
• Halásztelek Város Önkormányzata: Halásztelekért Érdemérem (2012.)

• Halászteleki Hírmondó 2015. december, 13. old.