Henrik Haggenmacher

Haggenmacher Henrik (Winterthur, 1827. november 6. – Budapest, 1917. június 5.) svájci származású magyar nagyiparos.

Svájcban született, nagyapja, apja molnárok voltak. Apja: David Emmanuel Haggenmacher (1795-1862), édesanyja: Anna Barbara Wiedmann (1800-1882) volt. Heinrich Jacob 19 éves korában indult vándorolni. 1846-ban Prágába ment bátyjához, Kaspar Emmanuel Haggenmacherhez, majd 1850-ben egy reichenbergi (ma Liberec, Csehország) malomban alkalmazták. Ezután jött Magyarországra.

Előbb egy dunai hajómalomban dolgozott, majd az Újlakon lévő, 1853-ban alapított Barber és Klusemann-féle malom főmolnára lett. 1856-ban haszonbérbe vette a Teréz-külvárosban található, Rákos-patak-menti Ördögmalmot. Ekkor öccse is nála dolgozott. Megszerezte Pest város Tanácsától a lisztárusítási jogot, technikai fejlesztésként pedig gőzüzemre tért át. Így 1858-ban már gőzmalomként működött, 36 munkással. Felhalmozott tőkéjét telekvásárlásra, valamint lakóház- és malomépítésre fordította a Vígszínház környékén lévő, saját tulajdonú telkére. 1862-ben kezdett termelni az új malom. Ekkor megvált a malombérlettől.

1865-ben új malmot építtetett a Szemere utcában, amely 1866-tól már termelt. 1867-ben előző malmát eladta. 1872-ben egy csődbe jutott malmot vásárolt meg, de termelését e két malom (a Szemere utcai közben leégett és újjá kellett építeni) csak 1874-ben, illetőleg 1876-ban kezdte meg. Ekkor a Haggenmacher-malom 200 munkással dolgozott, és a Pesti József Hengermalom mögött a második legnagyobb budapesti malom lett. Géza fiát 1886-ban, Árpád fiát 1890-ben vezette be cégjegyzőként a malomüzletbe. Főrészvényese volt az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaságnak és egyik alapítója a Flóra, Első Magyar Stearin-, Gyertya- és Szappangyárnak.

Haggenmacher Henrik 1854-ben feleségül vette Liechti Maria Magdalenát (1834-1889), akitől 10 gyermeke született:

• Ifj. Henrik (1855-1917)
• Géza (1857-1891)
• Walter (1859-1921)
• Róbert (1863-1921)
• Árpád (1865-1914)
• Maria Martha (1867-?)
• Melanie Louise Johanna (1869-?)
• Friederike Elisabetha Antonia (1871-?)
• Oszkár (1874-1942)
• Bertha Louise (Lili, 1878-?)

A Haggenmacher sörgyár Budafokon

Haggenmacher Henrik 1867-ben több terménykereskedővel együtt megvásárolta a Barber és Klusemann által 1854-ben alapított kőbányai serfőzdét, és „Első Magyar Részvényserfőzde" néven üzemeltette. Kiszállva ebből az üzletből, már mint vagyonos gőzmalomtulajdonos, 1867-ben megvette a Frohner család promontori sörfőzdéjét. 1875-re üzeme termelékenységben a második volt a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár mögött.

1880-ban a promontori sörgyárat fiának, ifjabb Haggenmacher Henriknek (1855-1917) adta át. A családi kapcsolatok már a 19. század végétől szövődtek. Ifj. Haggenmacher Henrik 1884-ben feleségül vette Aich Emmát (1866-1954) és így veje lett Aich Ferencnek (1835-1903), a Dreher-féle sörbirodalom magyarországi ága vezetőjének. Ifj. Haggenmacher Henrik legfiatalabb húga pedig 1898-ban feleségül ment Dreher Jenőhöz (1873-1948). A házaspár a martonvásári Brunszvik-kastélyban élt, melyet a Dreherek 7500 hektárnyi birtokkal együtt 1897-ben vásároltak meg Habsburg József Károly főhercegtől.

A filoxéra-tetű magyarországi kártételei miatt az 1891-92-es üzleti évben az ország sörtermelése megkétszereződött. 1905-re már csak 90 serfőzde maradt talpon, s négy nagy gyár adta termelés 90%-át. Az „Ifj. Haggenmacher Henrik Sörgyár” az országos növekedést meghaladva, két és félszeresére növelte termelését. Budapesten kívül Székesfehérváron, Vácott is létrejöttek telepek. 1899-ben cégvezetőként belépett legfiatalabb testvére, Oszkár is, aki 1901-től a cég társult tagja lett.

Az 1880-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak a Lipót (ma Szent István) körúton, az Andrássy út Nagymező és Jókai utca közötti szakaszán, valamint a Szentkirályi utcában is.

Haggenmacher Henrik és családjának síremléke a budapesti Kerepesi temetőben. Szász Gyula alkotása

Haggenmacher Henrik 1872 és 1912 között svájci konzulként is működött.

Szinte egyszerre, 1917-ben halt meg Haggenmacher Henrik és fia, ifj. Haggenmacher Henrik. Pár évvel később, 1921-ben pedig öccse, Haggemacher Károly is meghalt. Végrendeletük szerint az üzemeknek a család kezében kellett maradnia.

A két világháború között a sörgyár ügyeit Haggenmacher Oszkár irányította, és atyja (ifj. Haggenmacher Henrik) végakarata szerint 1921-től a legifjabb Henrik (1878-1972) is tagja lett a sörgyár igazgatóságának. 1943-tól a német megszállásig a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) elnöke volt.

1933-ban egyesült a Haggenmacher- és a Dreher-féle sörgyár: a "Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde" elnöke Dreher Jenő, alelnöke a legifjabb Haggenmacher Henrik lett.

Haggenmacher Ottó

A Haggenmacher-család a II. világháború alatt tevékenyen részt vett a veszélyeztetett zsidók mentésében. Haggenmacher Ottó és családja a Gellért-hegyi Bérc utcában lévő villáját üldözött gyermekek megmentése érdekében a Jó Pásztor Misszió rendelkezésére bocsátotta. Harminc gyermeket rejtettek el a vészterhes időszakban, s ezért Haggenmacher Ottót 2003-ban a Jad Vasem posztumusz a Világ Igaza kitüntetésben részesítette.

A legifjabb Haggenmacher Henrik a háború idején tiszteletbeli belga főkonzul volt, s így tudott segíteni német fogságból Magyarországra szökött holland katonatiszteken.

• Halmos Károly: Haggenmacher Henrik és Károly. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk.: Sebők Marcell, Kiad. HVG Kiadó Rt., Bp., 2004. 74-83. old.
• Haggenmacher Henrik családi sírboltja
• Az államosítás előtt működött élelmiszeripari vállalatok repertóriuma. A Magyar Országos Levéltár segédletei, 24. (2006). Online (pdf-fájl): [1]