Gyula Ugró

Ugró Gyula(Nagykőrös, 1865. május 10. – Újpest, 1949. november 4.) ügyvéd, Újpest város első polgármestere.

Nagykőrösön született, családjával születése után röviddel Újpestre költöztek. Életének legfontosabb állomásai ehhez a városhoz kötődik. Szülei: Ugró Károly és Unyi Mária. Újpesten járt elemi iskolába, Pestre járt gimnáziumba. 1877-ben megalakították az Újpesti Közművelődési Kört, melynek később alelnöke lett. Középiskolai tanulmányai után a budapesti tudományegyetemen tanult, ahol 1889-ben ügyvédi vizsgát tett. 1885-ben Berényi Antallal, Székely-Sonnenfeld Ábrissal és Goll Jánossal együtt megalakították az Újpesti Torna Egyletet. 1890-ben a Honvédelmi Minisztérium hivatalnoka lett. 1893-tól a Társadalmi Lapok című folyóirat szerkesztője. 1899-ben adták át az Újpesi Közművelődési Kör székházát az Árpád út 66. sz. alatt, aminek felépítését ő szorgalmazta. 1903-ban a 48-asFüggetlenségi Párt helyi szervezetének elnöke lett. 1906. június 5-én Újpest nagyközség bírájának választották. 1907. augusztus 9-én várossá nyilvánítása után Újpest polgármestere lett. 1913-ban polgármesteri címéről lemondatták, és visszavonult a közügyektől. Az 1920-as évektől ismét bekapcsolódott a közügyekbe, részt vett a képviselő-testületi bizottság munkájában. Fontosabb műveit ebben az időszakban írta meg, így az Újpest történetét összefoglaló monográfiát is. A második világháború után haláláig ügyvédként tevékenykedett.

1893-ban megnősült. Felesége: Reisich Aranka. Gyermekeik: Ilona, Sarolta és Zuárd.

Emlékét márványtábla őrzi a Városháza épületén, nevét utca viseli.

Újpest legjelentősebb polgármestere. Hivatali idejében a város (Budapest, Temesvár, Pozsony után) az ország negyedik legnagyobb iparvárosa lett. Komoly iparvállalatok települtek Újpestre, kiépültek a legfontosabb közművek (utcák, közvilágítás, vízvezetékek), a legfontosabb középületek (iskolák, járásbíróság, tűzoltólaktanya, munkásotthon, víztorony, vágóhíd).

• Az önálló vámterület és a magyar ipar (1904)
• A köztisztviselő jutalma (1913)
• A múlt világából (1932)
• Újpest 1831-1930 (monográfia, 1932)
• A lélek szárnyán (1934)
• A tél végén (1934)
• Nyugdíj golgota (1936)
• Magyar dal, magyar lélek, magyar vér (verseskötet, 1937)

• Újpesti Helytörténeti Értesítő
• Újpest Lexikon
• Újpest honlapja