Gyula Morvay

Morvay Gyula (Tardoskedd, 1905. október 2. – Pécs, 1998. február 21.) tanár, költő, író, műfordító, gyűjtő.

Az első Csehszlovák Köztársaság egyik közismert magyar prózaírója tizenhatgyermekes földműves családból származott. Elemi iskolába szülőfalujában, középiskolába Kolozsvárott, Érsekújvárott és Budapesten járt. Az érettségi után Prágában katonáskodott, majd 1928-ban tanítói oklevelet szerzett. 1929-től Pereden, 1935-től pedig Rimaszombatban volt tanító. Az első bécsi döntés után Abonyban tanított, 1947-től Nagykanizsára került középiskolai tanárnak. 1985-től haláláig Pécsett élt.

Sellyei Józseffel együtt Morvay képviselte a csehszlovákiai magyar irodalomban a radikális népies baloldali irányt. Rendkívül termékeny író volt, számos csehszlovákiai magyar újság és folyóirat közölte írásait. A csehszlovákiai lapokon kívül, a budapesti 100%, a kolozsvári Korunk, a moszkvai Új Hang közölte prózai műveit, Fábry Zoltánnak Az Út című kommunista szellemű lapjába nagyrészt álnéven írt. A második világháború után főként dunántúli lapokba írt.

Aktív tagja volt a Sarló mozgalomnak. Később eltávolodott a lírától és epikussá vált. A Magyar Írószövetség tagja volt.

• 1985 Az Elnöki Tanács - Munka Érdemrend arany fokozata

• 1930 Forróra fülledt a talaj. Pozsony (verseskötet)
• 1935 Magamig ért a sor. Érsekújvár (verseskötet)
• 1935 Új holnap felé. 40 vers
• 1936 Emberek a majorban. Pozsony (regény)
• 1941 Falu a havasok alatt. Budapest
• 1944 A nagy út. Budapest
• 1944 Valami készül. Budapest
• 1948 Fekete föld. Budapest (regény, 1951 csehül)
• 1992 Az öreg kőfejtő. Pécs

• Csanda Sándor: Morvay Gyula
• Z. Szabó László: Morvay Gyula útja
• Büky László: Morvay Gyula halálára. Magyar Nemzet 1998. február 25., 15
• Büky László: Morvay Gyula, Az öreg kőfejtő. Pannónia Könyvek, Pécs, 1992. Életünk XXXI [1993.], 669–71 – (Ismertetés)
• Kortárs magyar írók, 1945-1997. Bibliográfia és fotótár 2, 179.
• Magyar irodalmi lexikon 2, 298.
• Új magyar irodalmi lexikon 2, 1415-1416.
• Új magyar életrajzi lexikon 4, 863.
• Turczel Lajos 1980 (összeáll.): Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1918-1938. 421.