György Berényi

Karancsberényi báró Berényi György (Bodok, 1601. augusztus 21. – 1677) politikus, író.

A körmöci kolostori iskolában, majd feltehetőleg külföldi egyetem folytatta tanulmányait. Hazatérése után Semptén a Forgách család, majd Temetvényen a Thurzó család szolgálatában várkapitány volt. Naplót írt az 1634–1635-ös soproni és az 1637–1638-as pozsonyi országgyűlésekről, amelyeken Nyitra vármegye követeként vett részt. A naplók eredetije a gróf Berényi-család Országos Széchényi Könyvtárban őrzött levéltárában van. 1639-től Nyitra vármegye alispánja, 1641-től a vármegyei nemesi felkelés vezetője volt. 1642-ben újra követ volt a pozsonyi országgyűlésen. 1643-ban a királyi seregekhez csatlakozott I. Rákóczi György erdélyi fejeledelm ellen. 1646-ban az erdélyi fejedelem szolgálatába állt, de1648 visszatért a bécsi, királyi udvar hűségére, amely 1655-ben birtokadományt, 1656-ban bárói rangot adott neki. 1659-ben I. Lipót király megbízásából sikertelenül közvetített I. Rákóczi György és Barcsay Ákos közt. 1660-tól a királyi tábla bírája volt, ezt követően királyi tanácsoként tevékenykedett.

• Komáromy András: Berényi György naplója az 1634–35-iki soproni és az 1637–38-iki pozsonyi országgyűléselről (Történeti Tár, 1885, 118-143 o.)
• Komáromy András: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601–1677 (Századok, 1885)
• Adatok Berényi György erdélyországi követjárása történetéhez (1659) (Történeti Tár, 1905)