Gusztáv Marikovszky

Nagy-toronyai Marikovszky Gusztáv (Rozsnyó, 1806. március 23. – Rimaszombat, 1892. június 8.) orvosdoktor, megyei főorvos, Marikovszky György író fia.

A gimnáziumot szülővárosában, a líceumot Pozsonyban, az orvosi egyetemet Bécsben végezte, ahol a városi kórházakban tapasztalatokat gyűjtött. 1829-ben orvosi, szülészi és sebészorvosi oklevelet nyert. A francia, angol, és olasz nyelveket elsajátítván, beutazta Németországot, Svájcot, Francia-, Angol-, és Olaszországot. Párizsban félévig, Londonban is hosszabb ideig kórházi tanulmányokat tett. 1830-ban tért vissza és Rozsnyón telepedett le. 1831-ben barátaival együtt alapította a rozsnyói társalgási egyletet. 1834-ben lett megyei főorvos s 1850-ben az osztrákok által Rozsnyón felállított katonai kórház orvosa; 1855-ben lemondott megyei főorvosi hivataláról. 1857-ben gróf Andrássy Gyula háziorvosa lett. 1842-től a pesti orvosegylet levelező tagja, 1867-ben az orvosok- és természetvizsgálók Rimaszombatban tartott gyűlésének titkára, 1868-tól a megyei orvos- gyógyszerészegylet elnöke, 1876-ban a megye táblabírója, a községi bizottság elnöke és a Szász-Coburg-Gotha hercegi Ernesztin házirend lovagja s a családi balogvári uradalomnak és alkalmazottainak házi orvosa volt.

Cikkei az Orvosi Hetilapban (1863. Tudósítás a csízi ásványvízről).

• Dissertatio inaug. politico-medica de nosocomiorum utilitate. Vindobonae, 1829.
• A szavasmarhadög leírása. Rozsnyó, 1831.
• Törvényes halotti vizsgálat bonczolás s orvosi látlelet szabálya. U. ott, 1844.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Gömör-Kishont 1892. 24., 25. szám.
• Vasárnapi Ujság 1892. 25. sz. (Nekrológ) és gyászjelentés.