Géza Verestói

Verestói Géza (Szolnok, 1955. augusztus 22. – Budapest?, 2012. január 28.) magyar rockénekes, zenész, költő, újságíró.

Vers- és dalszövegírással, újságírással is foglalkozott. Széles érdeklődési körű ember volt, állandóan olvasott, imádta Ady Endre és Babits Mihály verseit, a filozófiát. Mindig szólt nála a zene, sok komolyzenét is hallgatott. Kedvelte a képzőművészetet, építészetet. Nagyon szeretett utazni, rajongott Magyarországért. Édesanyja: Balázs Anna, édesapja: Verestói András. 1962-ben súlyos csapás érte, 8 éves testvére, Annika gyógyíthatatlan betegségben meghalt. Az iskolai zenekarban kezdett énekelni, majd Budapestre járt tanulni Ákos Stefihez és Garay Attilához. 1976-1978-ban katona volt, s ezután is folytatta énektanulmányait, kiegészítve szaxofon- és zongoraleckékkel.

1980-ban megkapta az OSZK „A” kategóriás előadóművészi működési engedélyét. Sorra jöttek a zenekarok: K.O., Giterátor (néhány rádiófelvétel: Esti mese, Borzasztó nagy művész), Hipnózis, Sybille, Stáció, Rockwell, Missió majd a Médium (felénekelte a nagylemez anyagát), Roxérum klub. 1989-ben rövid kirándulást tett a filmezés világába, Molnár György: Alapképlet c. filmjében kapott egy rövid szerepet. A rockzene háttérbe szorulása, a playback-re táncikáló „énekesek” mesterséges előtérbe nyomása sorra lehetetlenítette el az együtteseket. Saját zenekar híján vendégként lépett fel több együttessel (Mr. Basary Group, Médium). 1993-ban a Magozott Cseresznye együttes felkérésére közreműködik a „Nincs kegyelem” c. albumon. 2009-2010: kísérlet a Missió együttes életre keltésére. 2012. január közepén gyomorvérzéssel kerül kórházba, január 28-án este 9 órakor elhunyt.

Gyermekei: Verestói Zoltán (1976), Verestói Dávid (1980)