Géza Papp

Papp Géza (Budapest, 1915. április 29. – Budapest, 2013. február 26.) zenetörténész.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán az egyházi karnagyképzőt (1934–1937), az orgona tanszakot (1937–1941) és a középiskolai énektanárképzőt (1938–1940) végezte; 1971-ben ugyanott bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A zenetudományok kandidátusa. A negyvenes évek elején Csíkszeredában, a Római Katolikus Főgimnáziumban zenetanár volt; a második világháború után haláláig Budapesten élt.

Fontosabb munkái: A magyar katolikus egyházi népének (Budapest 1942); Kájoni János orgonakönyve (Organo Missale, Magyar Zenei Szemle 1942); Le psautier de Genève dans la Hongrie du XVII-e siècle (Studia Musicologica 1.); A kóruséneklés hazai múltjából (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok II. Budapest 1969); A verbunkoskiadványok kronológiájához (Magyar Zene 1970); Készségfejlesztés az általános iskolai ének-zene órán (Tankönyvkiadó, Bp., 1981); A verbunkos kéziratos emlékei (Magyar Zene 1982); Hungarian dances, 1784-1810 (szerk., angolra ford. Paul Merrick, Dieter Schubert, MTA ZTI, Bp., 1986, Musicalia Danubiana).

Összegyűjtötte és tematikus katalógussal ellátva sajtó alá rendezte a verbunkos anyagot (Die Quellen der 'Verbunkos-Musik' – Ein bibliographischer Versuch, Studia Musicologica 1979, 1984, 1987, 1990). Szerkesztette és sajtó alá rendezte a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában megjelenő Régi Magyar Dallamok Tára II. kötetét, A XVII. század énekelt dallamai című impozáns kötetet (Budapest 1970). A magyar és lengyel zene kapcsolataiból Thordai János dallammintájáról értekezett (Irodalomtörténeti Közlemények 1969). Egy újabb, a romániai magyar zenetörténeti kutatások körébe tartozó tanulmánya a Kriterion Zenetudományi írások című kötetében (1983) jelent meg (Philipp Caudella magyar táncai).

• 1997: Szabolcsi Bence-díj
• 2005: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje