Quick Facts
AriesBiography
Kocsis Gergely (Keszthely, 1975. március 25. –) magyar színész, a Budapesti Katona József Színház tagja.
Életút
A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése (1999) után a "Katona" szerződtette. Emlékezetes szerepeiben kisembereket, "antihősöket"; pipogya, csúszó-mászó alakokat, lúzereket alakít. Elbizonytalanítja azonban a "skatulyázót" Zsótér Sándor Csongor és Tündéjében eljátszott férfi főszerep és sorolhatnánk további ellenpéldákat is.
Vendégként szerepet kapott a Radnóti Miklós Színház Szentistvánnapi búcsú című darabjában. Rendszeresen közreműködött a Petőfi Irodalmi Múzeum és a TÁP Színház produkcióiban. A Stand up comedy királya című száma legális és zug-netes letöltők egyik legkeresettebb produkciója.
Hosszú évekig tanult zenét, amit a Könnyű Esti Sértés nevű formációban gyakorolhat. A hangszerismeret a Dzesztetés című produkcióban több színésztársa fölé emeli. Ez azonban nem vigasztalja, mert keserű, önkritikus monológja szerint Charlie Parker-i magaslatok meghódítására esélye sincs.
Barátaival együtt mindenese (forgatókönyv író, színész, rendező) a Papsajt című egész estés filmnek. Ha lett volna költségvetése a mozinak, talán a produceri munkába is belekóstol. A filmben szerepet kapott Eszenyi Enikő, Benedek Miklós, Kulka János mellett Gothár Péter is. A rendezővel sok oldalú kapcsolata van. Számos alkotásában osztott rá szerepet, de A leghidegebb éjszaka című filmjének zeneszerzője is volt.
Szerepeiből
Színház
|
|
|
Mozgókép
Film
| TV
|
Szinkron
Közreműködésével -többek között- Mos Def, Ken Leung, Jack White szólalt meg magyarul a filmvásznon.
Rádió
- Vinnai András: 13 tökmundegymi (Sagda)
- Lackfi János és Vörös István: Apám kakasa
Díjai
- POSZT-Országos Színházi Találkozó: Legjobb pályakezdő (1999)
- Kritikusok díja: A legjobb pályakezdő (2000)
- Vastaps-díj
- A legjobb férfi alakításért (2004, 2005)
- A legjobb férfi mellékszereplő (2009)
- Máthé Erzsi-díj (2004)
- Jászai Mari-díj (2007)
- Márciusi Ifjak-díj (2010)
Hang és kép
Kutyakeringő
| „ | "...Mindenkinek volt már rossz napja, voltunk már magányosak, ilyen híreket vagy leveleket is kaptunk már, hagytak már el bennünket. Sosem gondoltam az öngyilkosságra, de mint férfi, éreztem már magam nagyon tehetetlenül egyrészt a nőkkel, másrészt a világgal, a világ és önmagam megértésével kapcsolatban; sokszor voltam minden mindegy állapotban, és erről ez a darab nagyon pontosan szól. Az az alcíme, hogy költemény a magányról. Szerintem nem rossz alcím. Persze őrületes közhely, de mit csináljunk, közös tulajdonunkban levő érzésről beszélünk. Szólhatna az előadás sokkal nyafogósabban, impotensebben is a magányos pillanatokról, de elég tökösen szól róluk." | ” |
Jegyzetek
Kapcsolódó fejezetek:
Források
|
|