Gábor Csaplár

Csaplár Gábor (Pestszenterzsébet, 1935. július 5. –) az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) első elnöke.

A II. világháború vége (1944 tavasza) felé nehéz körülmények között éltek, mivel a főváros első légitámadása után bombakárosulttá nyilvánították családját.Pestszenterzsébet központjában családi házuk tönkre ment, s ettől kezdve nehéz megélhetés volt a részük. Édesapja a városnál raktárosként dolgozott, míg édesanyja háztartásbeli volt, aki előtte bolti pénztárosként végezte munkáját. A lakás romos volta miatt Adács (Heves megye) községbe költöztették a családot, ahol 1944. április – 1947. október éltek. Majd visszaköltöztek Pesterzsébetre (a háború után a város névváltozást szenvedett), ahonnan 1948 nyarán Soltvadkertre költözött a család az édesapa munkája miatt.

Tanulmányai

Elemi (majd általános) iskolai osztályait 1941 – 1944 Pestszenterzsébeten, 1944 – 1946 Adácson, 1946 – 1948 ismét Pesterzsébeten (város névváltozás történt) és végül 1948-1949 Soltvadkerten fejezte be.A gimnáziumi tanulmányait 1949 – 1953 Kecskeméten végezte, ahol a „Katona József” Gimnáziumban érettségizett 1953 júniusában. Jeles érettségi ellenére nem nyert a Budapesti Műszaki Egyetemre felvételt, és azonnal 18. évének betöltése után behívták 1953. szeptemberben katonai szolgálatra. (Érvénybe lépett az új hadkötelezettségi törvény) Az 1956. októberi forradalom után 1956. november 20-án leszerelt. Mivel szakmai végzettsége nem volt segédmunkásként dolgozott 1957. januártól.Négy év tanulási kihagyás után – 1960 szeptemberétől a Budapesti Corvinus Egyetem (korábban Marx Károly) Közgazdasági Egyetem Belkereskedelmi Karán került, ahol képezte magát és 1965.-ben államvizsgát tett. Majd egyetemi doktorátust szerzett közgazdaságtanból 1967.-ben. Négy év után 1971.-ben elkezdett idegen nyelvet tanulni az Idegennyelvi Továbbképző Központban (Budapest, Rigó utca), ahol 1974.-ben orosz nyelvvizsgát tett.

Családja

Időközben 1957. elején megházasodott, egy fiúgyermekük született, aki elvégezte a „Kandó Kálmán” Műszaki Főiskolát, majd a katonai szolgálat letöltése után esti tagozaton a Budapesti Corvinus Egyetemen mérnök-közgazdász diplomát szerzett. Felesége gimnáziumi és közgazdasági technikumi érettségivel rendelkezik. Két unokája és két dédunokája van.

Üzleti tevékenysége

Segédmunkás, raktáros, boltvezetőhelyettes, áruforgalmi előadó volt 1957 – 1963.-ig a Szerelvényértékesítő Vállalatnál. 1963. novembertől 1974. júniusig a Belkereskedelmi Minisztérium Kereskedelemfejlesztési- és Szervezési Főosztályán főelőadó, aki a ruházati- és iparcikk szakmában részt vett az önkiszolgáló módszer további elterjesztésében - az élelmiszer kiskereskedelemben már jól bevált értékesítési módszerek példája alapján – annak meghonosításában.

Majd megpályázta a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat közgazdasági főosztályvezetői állását, amit elnyert. Ezt a munkakört 1978 márciusáig töltötte be. Mint közgazdász a textilipari nagyvállalatnál az egyetemen tanultakat jól hasznosította: a termelés export hatékonyságának növelése, a munkaügyi termelékenység bérügyi alátámasztására, a rostlentermeléstől a len szövet előállításának gazdaságossága terén, új utakat indított el az akkor nemrég átszervezet ipari nagyvállalatnál.(Erről a Népszabadság 1975. február 7.-i számában „Új vezetők, új gondolatok” címmel jelentetett meg cikket.)

A Belkereskedelmi Minisztérium felfigyelt korábbi munkatársára, s 1978. március 16-tól kinevezte a Bútorértékesítő Vállalathoz kereskedelmi igazgatónak, amely beosztást 1981. december 31.-ig töltötte be.A bútoripari rekonstrukció következtében a többlettermelést szervezettebb keretek között szükséges volt értékesíteni, ezért a budapesti bútorkereskedelmi hálózat megerősítésében tevékenykedett, „levezényelte” a fővárosi irányító szervezet és a minisztériumi döntés alapján a szervezeti és hálózati munka alapvető fázisait.

A kormány döntése alapján – szervezeti átalakítással akarták – a gazdasági versenyt kifejleszteni a bútorkereskedelemben. Egy országos szak vállalatból két céget alapított az állam, melynek egyike a Bútorkereskedelmi Vállalat vezérigazgatójává nevezték ki 1982. január 1-vel. Ezt a beosztását (később „Royal” Bútorkereskedelmi Rt elnök-vezérigazgató) 1995. december 30.-ig (saját kérésű) öregségi nyugdíjazásáig látta el.

A rendszerváltozás előtt 1986. februárban javaslatára – a magyar kereskedelemben először – Ingvar KampradIKEA bútorkereskedelmi cég svéd tulajdonosával tárgyalást kezdeményezett Budapesten. Ennek keretében 1990. március 21-én megnyílt – közös tőkével épült - IKEA Áruház a zuglói Örs vezér téren, a Sugár üzletközpontban. Ezzel a tevékenységgel először létesült a kelet-közép-európai régióban magyar - svéd tőkével lakberendezési szakáruház - magyar ötlet alapján - hazai kezdeményezésre. A világon, négy földrészén 18 országban ez volt a 81. létesítmény, első vegyes vállalati formában. Az együttműködési szerződés aláírásakor (1988. január 7.) szerepelt, hogy a magyar fél 1-2 éven belül /svéd valutában/ részét eladja az IKEA-nak, s így a közös áruház átkerült a svéd cég birtokába az akkori ÁVÜ engedélye alapján.

Nyugdíjazása után a szakképzés területén tevékenykedett: oktatott vezetés elméleti és gyakorlati kérdésekben 5 évig. Majd fokozatosan a kereskedelem területén részt vett a szakképzés ellenőrzésében és vizsgáztatásában. Ezt a tevékenységét megszüntette 75 éves korában.

Közéleti tevékenysége

A hazai kereskedelmi cégek 1990. április 23-án megalakították az Országos Kereskedelmi Szövetséget (OKSZ), első elnöke 6 évig dr. Csaplár Gábor lett. A Magyar Gazdasági Kamara (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MKIK jogelődje) egyik alelnökének választották 1992-ben.

Felismerve a piac gazdaságon alapuló helyzet követelményét, az OKSz-t 1992-ben felvették javaslatára az Európai Bútorkiskereskedelmi Szövetség (FENA Brüsszel) tagjai közé: elsőként a rendszerváltozó kelet-közép-európai országok közül, ahol nyugdíjazásáig az elnökség tagja volt.

• Népszabadság 1988.07.30. IKEA-áruház Budapesten.
• Svenska Dagbladet (Hakan Forsberg) 1989.02.12. Ungern först med IKEA i öst.("Kelet-Európában elsőként Magyarországon épül IKEA áruház").
• Amerikai Magyar Szó 1990.03.22. Az IKEA Budapesten.
• Vasárnapi Hírek 1990.03.18. Különös házasság elsőszülöttje.
• Napi Gazdaság 1994.10.27.Európai bútorkereskedők Budapesten.
• Népszava. 1992.12.18. Szövetség védi a kereskedők érdekeit.
• Népszabadság 1995.04.20.Csaplár a kereskedők elnöke.
• Világgazdaság 1994.11.05. A hazai versenyhelyzet és a bútor import.
• Népszabadság 1994.09.21. Nehogy kiénekeljék a sajtot a szánkból.
• Esti Hírlap 1995.11.17. Az Esti Hírlap megkérdezte: dr. Csaplár Gábort, az OKSZ elnökét.
• Vasárnapi Hírek 1994.03.13. Nemzeti ünnepünkön: Díjazott alkotók Klauzál Gábor-díj: dr. Csaplár Gábor.
• Népszava 1994.04.30. Hazai arcok: Dr. Csaplár Gábor.
• http://www.tozo.hu/blog.php?b=369 "dr. Csaplár Gábor 77 éves nyugdíjas edzése"