Ferenc Kováts

Kováts Ferenc (Győr, 1746 körül – Dég, 1819. február 9.) író, lapszerkesztő, drámafordító. Okleveles mérnök és megyei főmérnök volt Veszprémben, később Festetich Antal királyi kamarásnak jószágigazgatója.

Győrből származott át Veszprém megyébe és előbb Pápán, azután Dégen lakott (Veszprém megye). Ifjú korában hosszabb időt töltött külföldön, mérnöki tanulmányokkal foglalkozva. Nemcsak műszerekkel, földabrószokkal és diplomával, hanem egy kis könyvtárral is tért haza, melyben a főhelyet La Fontaine, Boileau és Voltaire művei foglalták el. Levelezett Csokonaival, Péczelyvel, Horváth Ádámmal és Kazinczyval. Nyelvismerete a magyaron kívül: latin, német és francia. Neje volt Eöry Juliánna, akitől öt leánygyermeke: Mária (1797), Rozália (1799), Anna (1806), Terézia (Literaty Jánosné, az írónő) és Katalin (Beőthy Gáspár neje, Beőthy Zsigmond költő anyja, akinek unokája Beőthy Zsolt egyetemi tanár) és két fia: Ferenc (1801) és Pál (szül. 1808. július 1. az orvosdoktor és író) született. Kováts 1816-ban a dégi református egyháznak 100 forintot adományozott. Meghalt 1819. február 9-én Déghen 73 éves korában.

A komáromi Mindenes Gyűjteménybe (1789-90) írt több verset és cikket névtelenül.

• Emberséges ember egész tisztje vagy oly makszimák mellyek szerént az ember magát e világban bölcsen, okosan, Isten és emberek előtt való kedvességgel hordozhatja. A gyenge ifjuság nagy hasznára való nézve franczia nyelvből magyarra fordíttatott. Győr, 1775. (Az Előszó kelt Szombathelyen 1774. nov. 1. és ifj. Eszterházy János gróf urfinak van ajánlva). Neve az előszó után van írva Kovács Ferencz Math. (ematikus.)
• Az utak és utszák építésének módja, melyet írt Gautier ur. Mostan pedig hasznos jegyzésekkel megbővítve és szükséges táblákkal megékesítve magyarul kiadott. Pozsony és Kassa, 1778.
• A fejedelmek és hazának barátja avagy, a jó polgár. Pozsony, 1779. (Kézirata Beőthy Zsolt birtokában.)
• A pulpitus. Egy mulatságos vitézi költemény. Az 1767. esztendőbéli (Boileau munkáját) dreszdai nyomtatás szerént magyar versekbe foglalta és az author egy barátjának némely szükségesebb jegyzéseivel. Kiadta .. Győr, 1789. (Kézirata Beőthy Zsolt birtokában.)

Levelei Horváth Ádámhoz, Szentgál, 1788. január 29. (Figyelő VI. 1878. 64. l.), Kazinczy Ferenchez, Pápa, 1792. március 17., szeptember 9.

Kéziratai Beőthy Zsolt egyetemi tanár birtokában voltak: Mesék és regék különféle nagyobb és apróbb darabokkal együtt versekben (eredetiek és fordítások, főkép Hagedorn után); Gray Johanna és Polyxena szomorú játékok; Erkölcsi okttások három részben: 1. Az öreg Becshalmi a gyermekek közt, 2. Erkölcsi leczkék, 3. A XIX. századbeli fejér nép); Schiller Fieskoját és Brandes J. K. Csalárd szin vagy a kellemetlen férj, vígj. 5 felv. és lefordította; utóbbit elő is adták 1793. ápr. 17. és még kétszer, 1794-ben kétszer és 1809. aug. 11., ekkor Szin megcsal c.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• PIM

• Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.