Ferenc Darvas

Nagyréthi Darvas Ferenc (Nagyrét, 1740. március 1. – Buda, 1810. április 3.) magyar királyi udvari helytartósági tanácsos és Pest vármegye országgyűlési követe, költő.

Darvas Ferenc nógrádi alispán és Szirmay Zsuzsa fia volt. Előbb 1773–1783-ig Nógrád megyének első alispánja volt, 1784-ben helytartó tanácsos lett. A Martinovics Ignác-féle összeesküvés alkalmával bűnrészességgel vádolták, de e vád alól csakhamar fölmentetták, sőt több kitüntetésben is részesült: arany sarkantyús vitéz lett és a Szent István rendet kapta. Az 1790. (június 11. – június 12.) országos ülésen a magyar nyelv behozatalát lelkesen pártolta és magyarul szólt az országgyűlésen. A magyar szinészetnek is lelkes pártolója volt: Wesselényi Miklós rábizta társaságát 1807-ben.

• Magyar világ, az az: a mostani török háborúkban vitézlő nagy lelkű magyaroknak nevezet-szerént való örök dicső emlékezetek, a mely a haza-tért koronánknak historiájával egybefoglaltatott 21-dik halak jelében 1790-ben Pest. (Névtelenül.)
• A jó magyarhoz. Pest, 1790. (Az alkotmány helyreállítása felett érzett örömét kifejező vers.)
• Egy jó hazafiútól származott intés. H. n., 1790. (Megjelent előbb a Magyar Kurirban 1790. 342. l., Hadi és más nevezetes Törtenetekben II. 377. és az Orpheusban (II. 3.). Második kiadása ily czímmel jelent meg: Egy igaz hazafi intése hazafi társaihoz a jó reménység tengerbe benyuló hegyéről böjtelő havának 21. napján 1790. eszt. H. n.)
• Post nubila Phoebus. Pest, Buda, Kassa, 1790. (Névtelenül)
• Felséges királyi herczeg Leopold Sándor, hazánk nádor ispánya halálát kesergő versek. Buda, 1795.
• Felséges cs. kir. herczegné Alexandra Pawlowna s szülöttye halálokról való gyászos gondolatja D. F.-nek Budán Szt-György havának 16. napján 1801. eszt. U. ott.

Kézirati munkáját Rhytmi valedictori címmel, Szirmai Miklós emlékére irta.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• PIM