Ferenc Csergheő

Nemestacskándi Csergheő Ferenc (Pozsony, 1775. november 25. – 1855. július 26.) császári és királyi tanácsos, a dunántúli királyi tábla ülnöke.

Édesapja Csergheő Mihály királyi testőr, később helytartótanácsos, édesanyja illovai Lászlóffy Klára volt. Jogi tanulmányait a pozsonyi akadémián végezte el 1795. augusztus 20-án, azután ügyvédkedett, és 1796-ban a királyi tábla jegyzője lett Pesten. Később Károly Ambrus hercegprímáshoz, esztergomi érsekhez ment titkárnak. Az érsek 1809-ben bekövetkezett halála után, 1810. április 27-én, mint jegyzőt a kőszegi kerületi táblához nevezték ki. Később ugyanott ülnök, majd 1833. május 2-án királyi tanácsos lett; több ízben kormánybiztosi minőségben is működött. Beszélt magyarul, németül, latinul, olaszul, franciául, spanyolul, görögül. Öt nyelven irt. Több külföldi tudós társaságnak is tagja volt.

• Von den Ursachen pflichtwidriger Handlungen und den Mitteln dagegen. Pest, 1806. (Egy szakasza Őrhegyi által fordítva megjelent a Tud. Gyűjt.-ben 1839. X. és több mutatvány belőle a Tásalkodóban 1845. 26–29. sz. Szelestey László által fordítva.)
• Historia tabulae judiciariae districtualis Trans-Danubianae ab instaurationis tempore seu anno 1724. usque ann. 1824. Sopronii, 1824.
• Aufsätze philosophischen, historischen und politischen Inhalts, zur Beförderung des öffentlichen und Privatwohles, Güns, 1846. (Szerző összegyűjtött munkáinak programmja, összes megjelent és kéziratban maradt cikkeinek repertóriumával.)

Kéziratban

Collectio genealogica, Tabulae genealogicae nobilium regni Hungariae familiarum, A nyelvről és szüksége határairól (Kőszeg, 1830.), 1793-tól magyar, latin, német, franczia s olasz nyelven irt verseivel és czikkeivel együtt az Országos Széchényi Könyvtárban.

Az 1807. országgyűlés irományaihoz s naplójához a betűrendes Indexet is ő készítette. Könyvtárát fia a kőszegi gymnasiumnak ajándékozta.

Számos nevelési, helyrajzi s egyéb tárgyú értekezése a következő lapokban jelentek meg: a pozsonyi Unterhaltungsblatt (1812–16. 1818. 1820. 1825–26. 1834.) és Aehrenlese (1827–33), Wanderer (1816–18. 1820–21. 1823.), Tudom. Gyűjtemény (1825–26. VI. 1827. VI. 1839. X. 1841. VII. VIII.), Sas (VIII. 1831.), Spiegel (1831.), Pannonia (1839. 1843.), Századunk (1841. 87. sz.), Pressburger Zeitung (1843.), Hirnök (1844. 2. sz.), Társalkodó (1845.), Zuschauer (1845.), Jugendblätter (1845.)