Ferdinánd Pfeifer

Pfeifer Ferdinánd Mihály József (Pest, 1833. március 19. – Budapest, 1879. november 27.) magyar könyvkiadó, könyvkereskedő.

Családja

Pfeifer Ferdinánd 1833-ban született Pesten egy római katolikus polgári családban. Édesapja, id. Pfeifer Ferdinánd (1803-1849), pesti polgár, pékmester, édesanyja, Neubauer Magdolna (1807-1868) volt. Idősebb Pfeifer Ferdinánd pékmester, 1831. január 17.-én szerzett pesti polgári jogot; 1831. február 11.-én feleségül vette a római katolikus terézvárosi plébánián Naubauer Magdolnát. Öccse Pfeifer István (1840-1909) szintén Pesten könyvkereskedéssel foglalkozott; felesége Prückler Ilona (1853-1935), a sógornőjének a húga volt. Pfeifer Ferdinánd unokahúga, Pfeifer István és Prückler Ilona lánya, Pfeifer Lenke (1885-1956) volt, akinek a férje szalóki Navratil Ákos (1875-1952), közgazdász, jogtudós, a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem rektora.

Házassága

Pfeifer Ferdinánd 1859-ben feleségül vette a jómódú pesti polgári származású Prückler családból való Prückler Anna (*Pest, 1836. május 28. –†Budapest, 1911. február 14.) kisasszonyt, akinek a szülei Prückler József (1804-1866) pékmester, pesti polgár, 1848-as alhadnagy, és Danner Anna (1809–1889) voltak. Prückler Anna egyik leánytestvére Prückler Klára (1833–1907), akinek a férje, Topits József (1824–1876), a Topits József fia gőztésztagyár alapítója, tulajdonosa és vezérigazgatója volt. Pfeifer Ferdinánd és Prückler Anna frigyéből született:

• ifjabb Pfeifer Ferdinánd (*1857–†?), könyvkereskedő.

A nagyon fiatal ifjabb Pfeifer Ferdinánd 1848-1851 között könyvkereskedő gyakornok Edelmann Károlynál, Heckenast Gusztáv utódjánál. Ezután Németországban, Ausztriában folytatta tanulmányait. 1856-ban visszatért Magyarországra.

1857. január 1-jén a helytartóság jóváhagyásával átvette Emich Gusztáv „nemzeti könyvkereskedését” az Úri (ma Petőfi Sándor) utca végén, a Szervita téren a Fehérhajóval szemben. A könyvkereskedést könyvkiadó vállalattá fejlesztette. A Vegyes Közlemények szerzője a kiadó alapítása után 50 évvel így ír a tulajdonos-cseréről:

"január hó elsején a jó hírű és előkelő Emich-féle könyvkereskedés gazdát cserélt. Pfeifer Ferdinánd — alig 25 éves korában — átvette e könyvkereskedést. A már akkor is szívesen látott és kedvelt könyvkereskedés, új főnökének szeretetreméltósága és nagy szaktudása folytán, rövid időn belül a közélet jeleseinek lett találkozó helyévé."

Több mint 530 magyar nyelvű művet, 20 év alatt 600-nál több művet adott ki.

1878-ban ő lett a Magyar Könyvkereskedők Országos Egyesületének azelső elnöke.

Az alapító közgyűlésen (1878. augusztus 21-én) 15 budapesti és 28 vidéki könyvkereskedő találkozott egymással. A közgyűlést Aigner Lajos nyitotta meg. Arról beszélt, hogy a "könyvkereskedelem beteg test", és ahhoz, hogy a náluknál hatalmasabb erőkkel meg tudjanak küzdeni, erőiket egyesíteni kell. Az ezen a napon elfogadott alapszabály szövegét mindeddig nem sikerült felkutatni. Amit ismerünk, az 1889-ben módosított szöveg, amely szerint az egylet célja „a magyar könyvkereskedők és rokon ágak érdekeinek megóvása és jólétének előmozdítása” .Az alapszabályok elfogadását követően megválasztották az egylet tisztikarát: elnökül Pfeifer Ferdinándot, I. alelnökül Aigner Lajost, II. alelnökül Rosenberg Sámuelt, titkároknak Tettey Nándort és Zilahy Sámuelt nevezték ki.

Budapest főváros egyik leghosszabb ideig működő könyvüzlete és kiadója. Elsősorban magyar szerzők tudományos műveit jelentették meg; de nem csupán a tudományos és propagandamunkákhoz, hanem bőséges verses és zenés anyaghoz is hozzájuthatott az olvasó/vásárló Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedésében. "Nemes törekvése a magyar irodalom fölsegítése és terjesztése érdekében nem ismert határt. Kiváló szorgalma és ernyedetlen munkássága nem maradt eredmény nélkül. A legjobb nevű írók szívesen adták át munkáikat Pfeifer-nek kiadás végett s kiadói munkásságának legszebb tükre a következő kimutatás"

1857-1879 kiadott könyvei témák szerint csoportosítva:

• hittudomány és bölcsészet (20)
• a jogtudomány, politika (117)
• orvosi (22)
• történelmi (50)
• szépirodalmi (289)
• ifjúsági iratok és képes könyvek (53)
• "egyéb szakok" (77)

Az ő kiadásában jelentek meg: Beöthy László, Bérczik Árpád, Gyulai Pál, Degré Alajos, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Tóth Ede, Vas Gereben, Paul Féval, Émile Gaboriau, George Sand, Eugène Sue, Deák Ferenc, Herczeg Mihály, Szilágyi Sándor, Alphonse de Lamartine munkái.

Halála után az üzletet öccse, Pfeifer István vette át, "ki a kiadói tevékenykedés terén nem kívánta nagynevű bátyját követni, hanem annál nagyobb buzgalommal látott hozzá a könyvkereskedésnek még szélesebb alapokra való fektetésére".